Egészségmegõrzés: Miért nem depressziós az eszkimó? Ízületvédelem a hidegben

Az újra indított egészségmegõrzõ rovatunkat Gál Lászlóné védõnõ szerkeszti, írja. Célunk, hogy a mai, egyre egészségtelenebb világunkban a magunk módján felhívjuk a figyelmet néhány megelõzhetõ, kis odafigyeléssel kezelhetõ problémára.

Miért nem depressziós az eszkimó?

40-50 éve kezdtek felfigyelni arra, hogy miközben a civilizált világban egyre nõ a szív- és érrendszer eredetû halálozás, addig a jóformán csak tengeri állatokat fogyasztó eszkimók körében ez a betegség szinte ismeretlen. Bebizonyosodott, hogy az omega-3-nak nevezett ún. esszenciális, vagyis a szervezet által elõ nem állítható, ám normál mûködéséhez nélkülözhetetlen zsírsavcsoport a védõfaktor.

A táplálkozástani kutatások szerint elõdeink táplálékában az omega-3 és a szintén fontos omega-6 zsírsavak 1:1 arányban voltak megtalálhatók, mára - a növényi olajok és állati húsok túlzott fogyasztása miatt - ez az arány 1:20-hoz közelít, ami számos civilizációs betegség egyik oka lehet. Az 1960-70-es évek epidemiológiai kutatásai arra is rámutattak, hogy ahol magas a szív- és érrendszeri halálozás, ott ugyancsak gyakori a depresszió, és ahol a nagy halfogyasztás miatt alacsony a szívhalálozás, ott a depresszió is igen ritka.

l995-ben jelent meg elõször az a hipotézis, hogy az omega-3 hiánynak oki szerepe lehet a depresszió kialakulásában. A halfogyasztás mértéke és a depresszió gyakorisága között szoros, fordított irányú kapcsolatot mutattak ki. 1998-as adatok szerint az USA-ban 24 kg az évente egy fõre jutó tengeri eredetû táplálék, Németországban csak 13 kg, míg Japánban 73 kg. Ennek megfelelõen az USA-ban a lakosság 3%-a, Németországban 5%-a, míg Japánban mindössze 0.1%-a depressziós.

A kutatók rámutattak, hogy az agysejtek egymás közti finom, összehangolt kommunikációja DHA-ból és EPA-ból felépülõ membránokon és receptorokon keresztül történik. Omega-3 hiány esetén e fontos sejtelemek a rugalmatlanabb omega-6-ból épülnek fel, s így az idegsejtek, s összességében az agy mûködése károsodik.

Andrew L. Stoll, amerikai pszichiáter világhírû "Omega-3 kapcsolat" címû könyvében leírja, hogy az omega-3 biokémiai tulajdonságai alapján hatásos hangulat-stabilizálónak ígérkezik. Joseph Hibbeln és munkatársa 2003-as tanulmányukban kimutatták, hogy a bipoláris betegségcsoport elõfordulási gyakorisága ugyancsak a halfogyasztással függ össze. Míg adataik szerint Magyarországon az évi 15 kg halfogyasztás mellett a bipoláris betegségek 5.5%-os gyakoriságot mutatnak, addig Puerto Ricoban 35 kg halfogyasztással ez 1%-os, Izlandon 115 kg-os halfogyasztással 0.2%-os gyakoriság jár.

Egy görög vizsgálatban 2002-ben kimutatták, hogy a közepesen depressziósok zsírszövetében 34%-kal kevesebb omega-3 található, mint az egészségesekében.

A vizsgálatok szerint az omega-3 csoportba tartózó DHA és EPA közül leginkább az utóbbi hatásos depresszív tünetek kezelésére. Egy angol orvos csoport 2002-ben egy 7 éve semmilyen gyógyszerre nem reagáló, súlyos depressziótól, szociális félelmektõl és gyakori öngyilkossági késztetésektõl szenvedõ férfi esetérõl számoltak be, aki már egy hónapos EPA kezelésre hihetetlen javulást, 9 hónapos kezelésre teljes gyógyulást mutatott.

2006-os vizsgálatok alapján izraeli pszichiátereknek számos bizonyítékuk van arra is, hogy a szülés utáni depresszió összefüggésben áll az anyai szervezet omega-3 tartalmának drámai csökkenésével, ugyanis a magzat és a csecsemõ agyának fejlõdéséhez nélkülözhetetlen omega-3 egyedüli forrása: az anya.

Számos adat igazolja, hogy a szervezet omega-3 szintje szoros kapcsolatban áll az agy szerotonin szintjével, melynek csökkenése bizonyos agymûködési zavarokhoz, csökkent stressz-tûréshez, impulzív és agresszív viselkedéshez vezet, amely nem csupán az öngyilkosságokban, de a statisztikák szerint a gyilkosságokban is nagy szerepet játszik.

Fentiek csak példaként szolgálnak arra, hogy milyen idegrendszeri mûködési zavarokhoz vezethet az omega-3 hiányos táplálkozás. Omega-3 hiányt írtak le ugyanis hiperaktivitásban, szkizofréniában, multiplex sclerózisban, szív- és érrendszeri megbetegedésekben, allergiában és asztmában, autoimmun betegségekben, sõt prosztatarákban is. Úgy tûnik, hogy az omega-3 nem egyszerûen csak egy tünékeny tudományos divat, hanem a vitaminok jelentõségének felismerésével vetekedõ felfedezés, mely arra figyelmezteti a modernkor emberét, hogy veszélyesen eltért az evolúció kimunkálta táplálkozási szabályoktól.

- Szendi Gábor klinikai szakpszichológus nyomán -

Ízületvédelem a hidegben

Télen a fényhiány és a hideg miatt nehezebben tûrjük a feszültséget. A gyakori stressz által a szervezetben elõidézett alacsony fokú gyulladás a téli hideggel párosulva támadást indít ízületeink ellen is.

"A kopással, meszesedéssel járó mozgásszervi panaszok, ízületi bántalmak hideg hatására fokozódnak, ugyanakkor a krónikus ízületi gyulladással küzdõk fájdalmai csökkenhetnek.

Aki kopásos, meszesedéssel járó gerincbántalmakkal, ízületi problémákkal küzd, kerülje a hosszas kint tartózkodást a hidegben. A hideg ugyanis növeli az izmok görcskészségét, amely fokozza a fájdalom intenzitását. Bár nagy mintaszámú klinikai vizsgálatok nem támasztják alá, megfigyeléseinkbõl tudjuk, hogy a hideg mellett a frontok, a légnyomás változása is kihat a különféle kopásokkal küzdõk állapotára.

A hideg hatására erõsödhetnek a kézfej és az ujjak zsibbadásával, valamint a nyakizom merevségével járó fájdalmak, panaszok. Megkínozza a hideg az ínhüvelygyulladással küzdõket is.

Ilyen esetekben nem az a megoldás, hogy ki sem mozdulnak, hiszen friss levegõre mindenkinek szüksége van. Figyeljenek azonban arra, hogy a kinti öltözék ne legyen szoros: ne szorítson a cipõ vagy a zokni, mert ezzel még inkább elszorítják a hidegben egyébként is összeszûkült ereket.

A hidegben tartózkodás után azonban jólesik egy meleg fürdõ (de nem azonnal), amely lazítja az izmokat, vagy az olyan krémek, pakolások, melyek hõt termelnek az adott testrészen. Ugyancsak jó hatású az iszappakolás, amely szintén melegen tartja a fájó ízületet, gerincszakaszt.

A krónikus ízületi gyulladással - köszvénnyel, rheumatoid arthritisszel - küzdõk rohamait viszont enyhítheti a hideg. Az ilyen betegségekben szenvedõknek a nagyon meleg fürdõket - a kopásos betegekkel ellentétben - ajánlott kerülniük. Számukra az enyhülést a pihenés és különféle jeges, hideg borogatások jelenthetik.

Az ízületi gyulladások táplálkozással is mérsékelhetõk. "Gyógyszerekhez mérhetõ gyulladáscsökkentõ hatásuk ugyan nincs, de tény, hogy az A-, a C- és az E-vitamin is mérsékli a szervezetben zajló gyulladásos folyamatokat" - vélekedik Dr. Szekeres László, a Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság elnöke.

- szerk.: Gál Lászlóné védõnõ -