Labdarúgó edzõk ember közelben: Varacskai István

Novemberi számunkban új rovatot indítunk, melyben a helyi labdarúgó edzõket szeretnénk egy kicsit jobban megismertetni a település lakosságával. Ez alkalommal Jónyer Gergely Varacskai Istvánt kereste fel.

- Mesélj egy picit magadról. Mikor és hogyan kerültél a helyi sportegyesület labdarúgó szakosztályához?

- Születésem óta Ongán élek, akárcsak a szüleim és nagyszüleim. Az általános iskolát is itt végeztem el, majd az Avasi Gimnáziumban érettségiztem, ahonnan a Miskolci Egyetemre felvételiztem. Ott kommunikáció és médiatudomány szakon államvizsgáztam és elvégeztem egy történelem minort is. Az ongai labdarúgás vérkeringésébe 7 éve kerültem be. Elõbb, mint nem túl tehetséges játékos, majd mint utánpótlás edzõ.

- Milyen edzõi képesítéssel/képesítésekkel rendelkezel?

- Hat éve végeztem el egy MLSZ "D" diplomát, majd 3 évvel késõbb egy UEFA "B" licencet. Jelenleg egy sportedzõi OKJ-s képzést végzek. Természetesen szeretném folytatni tanulmányaimat.

- Labdarúgó szakosztályvezetõként és edzõként milyen feladataid vannak?

- Mint szakosztályvezetõ az egyesület mindennapos ügyeit intézem. Felügyelem a pálya felújítási munkálatait, kitalálom mit, hogyan kellene csinálni. Tartom a kapcsolatot a labdarúgó szövetséggel, intézem az igazolásokat, pályázatokat keresek, töltök ki. Elvégzem az eszközbeszerzést, tartom a kapcsolatot a szurkolókkal. Edzõként természetesen tartom az edzéseket, irányítom a csapat életét. Összeállítom az edzésprogramot, a mérkõzésekre kitalálom a taktikát, megszervezem a csapatjátékot. Nagy hangsúlyt fektetek a tehetségek felkutatására, kinevelésére, megszerzésére. Annak vagyok a híve, hogy egy edzõ jó viszonyban legyen a játékosaival, így igyekszem minél többet beszélni velük, jobban megismerni õket.

- Milyen edzõi stílust, irányvonalat képviselsz, mik a céljaid a jövõre nézve Onga labdarúgásával kapcsolatban?

- Az az edzõi filozófiám, hogy az edzõ csak hibázhat. Ha nyer a csapat, akkor a játékosok voltak jók. Ha kikap, akkor az edzõ talált ki rossz taktikát. Nem a játékos hibázik, ha kihagy egy ziccert vagy egy bûntetõt, hanem az, aki beállította. Ez, ami elõre visz, ami arra ösztökél, hogy mindig többre és többre törekedjek. A játékfelfogásomban a biztos védekezés az alapja mindennek. A védelmi eljárásokat maximálisan ki lehet találni, levezetni, begyakorolni. A támadás viszont más. Ott sok minden múlik azon, hogy ki tud egy váratlant húzni, sok múlik az improvizáción. Természetesen ott is lehet begyakorolni elõre kitalált figurációkat, ám a legszebb dolgok mindig váratlanul történnek, teljesen spontán. Biztos védekezés nélkül viszont ez nem jöhet létre. Akinél a labda, az játssza a futballt.

- Hogy ítéled meg a sportegyesület helyzetét más megyei egyesületekkel szemben?

- Véleményem szerint egyesületünk elõre tudott lépni az utóbbi idõben. Sikeresen pályáztunk TAO-s pályázaton, szépül a sporttelepünk, mûködik az utánpótlásképzésünk, egyre több igazolt sportolónk van (jelenleg 128 igazolt labdarúgó). Stabil megyei I-es csapatunk van, akik képesek bravúrokra is. Amivel talán el vagyunk maradva az, hogy nem találtunk még egy fõszponzort, aki némileg le tudná venni az önkormányzat válláról a terhet, mivel jelenleg csak az önkormányzat szponzorál, amit itt is szeretnék megköszönni. Ezen segítség nélkül jelenleg nem lenne Ongán labdarúgás!

- Mit tartasz eddigi legnagyobb sportsikerednek?

- Szép sikereket értünk el az ifi csapattal. Szereztünk egy ezüst és egy bronzérmet. A felnõtt csapattal tavaly úgy maradtunk bent, hogy mindenki biztos kiesõként kezelt minket. Szóval szerencsére akadtak sikerek, ám ezek a sikerek inkább a fiúké, mert nélkülük nehéz lett volna ezen dolgokat végrehajtani.

- A focin kívül mivel töltöd el a szabadidõdet?

- "Civilben" a Borsod Volán SE U11-es korosztályánál is edzõsködöm. Szeretek horgászni, jelenleg nyúltenyésztéssel is foglalkozom. Valamint ha a haverok is ráérnek, focizunk egy jót.

- Végül, mit üzennél az ongai szurkolóknak?

- Az üzenetem az lenne, hogy azok, akik régen megszokott arcok voltak a pálya szélén, jöjjenek ki újra, kóstoljanak bele megint a szurkolás ízébe, legyünk minél többen, akik hódolnak Ongán ezen gyönyörû sportágnak. Akik most is kijártak, azokat természetesen továbbra is várjuk, mert az elért sikerek nekik is köszönhetõk!

- Jónyer Gergely -