Labdarúgó edzõk ember közelben

Új rovatot indítunk, melyben a helyi labdarúgó edzõket szeretnénk egy kicsit jobban megismertetni a település lakosságával. Ez alkalommal Molitorisz Zoltánt kerestük fel.

- Mióta tagja az egyesületnek, hogy került a gépezetbe és milyen feladatot lát el?

- 2012 áprilisa óta vagyok az U9-es csapat vezetõedzõje.

- Mennyire élvezi a közös munkát a gyerekekkel, kollégákkal?

- A gyerekekkel könnyen megtalálom a hangot. Talán azért, mert a pedagógus mesterséget választottam hivatásomnak. Szeretem a fegyelmet, nyitott vagyok a gyerekek és a szülõk felé, és persze nagyon eredményorientált is vagyok. A kollégákkal egy egységes csapatot alkotunk, segítjük egymást, és tudunk örülni egymás eredményeinek. Nem beszélve arról, hogy még tudunk együtt focizgatni is!

- Hogyan látja az egyesület helyzetét? Mi az, ami jól mûködik, mi az, amin változtatna?

- Az egyesület egy új impulzust kapott a kinevezett új szakosztályvezetõ és csapata munkájától. Lelkiismeretes és szisztematikus munka látható. Vannak tervek, fejlesztések, célkitûzések és eredményes pályázatok. Úgy gondolom jó az irány. Kis lépésekben komoly eredményeket lehet így elérni. Egy jól ismert tanár-edzõ szavait szeretném idézni. „Aki a templomtornyot nézi, könnyen megbotlik az elsõ kõben!”

- Gratulálok az „Év utánpótlás edzõje” díjhoz! Egy ilyen elismerés mennyiben erõsíti az elhivatottságát?

- Köszönöm a gratulációt. Természetesen fontosak az elismerések. A pedagógiában örök érvényû, hogy dicsérettel, jutalmazással sokkal nagyobb eredményeket lehet elérni. A labdarúgásra is igazak ezek a törvények. Az elhívatottság pedig belülrõl jön. Vagy érzi az ember, hogy ott motoszkál valami benne, ami mindig hajtja, mozgatja elõre az embert.

- Szép eredményeket értek el gyermekeivel a Bozsik programon, kérem röviden meséljen ezekrõl!

- Én csak ugyanazt csinálom, mint az általános iskolában, immáron 1996 óta. Csak a munkában hiszek, az edzéseket is elõre meg kell tervezni, minden percét elõre kidolgozni. Legyenek eldugva benne erõnléti, taktikai és játékos elemek is. Innovatívnak és nyitottnak kell lenni. Egy edzõre is vonatkoznak azok a szabályok, hogy egy életen át kell képeznie magát. „Live of learning.” De a legfontosabb, hogy fanatikusan kell szeretni a gyerekeket és a labdarúgást is.

- Végezetül, mi az, amit üzenne a szurkolóknak?

- Azt üzenem az ongai embereknek, hogy bátran hozzák a gyerekeiket az egyesületbe (és az általános iskolába), mert jó helyen lesznek, mozognak, emberséget, fegyelmet tanulnak, barátokat szereznek, így testben és lélekben egészséges felnõttekké válhatnak.

- Varacskai István -