Növény- és állatvilág

A növényzet

Az alföldi sík táj képe Onga határában megtörik a lankás dombokon. A község határában a természetes növénytakaró mára alaposan megváltozott. A kiterjedt erdőségeknek, mocsaras területeknek szinte nyoma sem maradt. Lecsökkent a vízjárta kiöntések, a rétek, legelők kiterjedése is. Mára alig található természetes növénytakaró Onga közigazgatási határán belül, kivételt talán a Bársonyos és a Hernád árterülete jelent. A táj mai képe az ember által formált másodlagos pusztává vált.
Erdőtársulása nincs a községnek. A vadon élő fák döntő része nem természetes lakói a vidéknek. Elszórtan találunk nyár, nyír, tölgycsoportosulásokat. Vannak fűzbokrosok, fuzfás csoportok, gyakoriak a kökény és bodzafák. A Hernád árterében az éger is feltűnik. Telepített fa a községben a platán, a gesztenye, a tuják és az örökzöld fenyők.
A Hernád mellett az ócsanálosi holtágnál található a község egyik legszínesebb élővilága. A víz felszínén úsznak a vízitök kerek levelei, ahol több békalencse faj is található. Ezek között a ritka púpos békalencse is előfordul. Sárga virágú, vízen úszó, rovarevő növény a rence.
Az ártéri gyepek, legelők és kaszáló rétek növényvilága is színes, változatos. Különféle nőszirom fajok érdemelnek említést. A szárazabb részeken szegfű fajok nonek. A legelőkön gyakran találkozunk szúrós növényekkel. Ilyen az ördögszekér, vagy más néven a mezei iringó, és a rózsaszínű, pillangós virágú tövises iglice. ősszel az őszi kikerics virágzik, amit - mivel mérgező - az állatok nem legelnek le, emiatt néhol nagy tömegekben elszaporodik. Apró foltban maradt fenn száraz gyepként szép ősgyep a Halmokon. Itt nő a kora tavasszal virágzó, kékes ibolyás virágú leánykökörcsin. Az ilyenkor még előforduló reggeli fagyok ellen vastag szőrbunda borítja a növényt. Gyakori a száraz gyepen a tavaszi hérics, nyár végén az árvalányhaj.
Legszívósabban a gyomok őrzik a vadonélő növények emlékét. Ilyen a világoskék virágú búzavirág, a bükköny, az aranka, a muhar, a vadrepce, a szerbtövis, a bojtorján, a bürök és sok fűféle. A gyapjas aszat nagy szúrós kóró.
A vizekhez kötődik a számtalan sás és nádféleség, a gazdag hínárvilág.
Onga határában szép számmal fordulnak elő gyógynövények is. A réteken, gyepeken tavasztól őszig felváltva virágzik a kakukkfű, apróbojtorján, csalán, gyermekláncfű, bodza, katángkóró, vadrózsa, orbáncfű, útifüvek, zsurlók, mentafélék.
A vidék legelőinek egyik-másika jó gombázó terület. Főleg nyáron és ősszel nyújtanak jó gombatermést (mezei csiperke, harmatgomba, rókagomba, lila pereszke).

Kérdések:

- Mit gondolsz, az évszázadok során miért változott meg a táj növényképe?

- Hol található Ongán ősgyep? Mi e terület legjellegzetesebb növénye?

- Sorolj fel általad ismert Ongán is megtalálható növényfajokat!

- Szervezzetek túrákat a község határába! Gyűjtsetek növényeket útjaitok során, majd rendszerezzétek azokat, tudjatok meg minél többet róluk!

Az állatvilág

A növénytakaró változása nem kímélte az állatvilágot sem. Az erdők kipusztulása a nagyvadak eltűnését is jelentette. Olykor még fel-feltűnik a vaddisznó vagy az őz, gyakrabban a róka. Főleg a gyepek, a felhalmozott homok- és kavicsbányákban találkozhatunk jellegzetes kotorékaikkal. A görény és a menyét viszont az emberi lakhelyek környékén jelenik meg.
Kisemlősök sokasága él a határban: nyúl, vándorpatkány, hörcsög, ürge, mezei pocok, egérfélék, a közönséges vakondok, különféle cickányok.
A ragadozó madarak közül gyakori az egerészölyv és a barna réti héja. A fehérgólya a község kéményeire vonult vissza. A változatos madárvilágot szemlélteti a nagy fakopács, a kuvik, a veréb, a cinke, a szarka, a fácán, a vadgalamb, a különféle bagoly fajok (gyöngy, füles). A lomha varjak télen nagy csapatokba verődve várják a tavaszt. A homok és kavicsbányák löszfalaiban találni a gyurgyalagok löszbe fúrt odúit. Gyakran a parti fecskével együtt látni őket.
A település kertjeiben csapatban jár a tengelic. Sárgarigó, feketerigó, kerti- és házi rozsdafarkú, széncinege jelenti még a lakóövezet madárvilágát.
Gyakoriak a vidéken a különféle denevér fajok. Az általános iskola eresze alatt húszas-harmincas csapatokban telelnek át. A kígyók közül a vízisikló a leggyakoribb. Van még lábatlan gyík és fürge gyík is. A Bársonyosban a kecskebéka, a tavak mocsarainál a vörös hátú unka a leggyakoribb.
A tavakban leginkább eloforduló halfajok: ponty, keszeg, kárász, amúr, busa, csuka, süllő és harcsa. Az utóbbi időben terjedt el a törpeharcsa és a naphal.
A Bársonyosban változatosabb a halvilág. Ott előfordul a mennyhal, a márna, a fenékjáró küllő és a compó is. A patak környezeti állapota azonban sokszor kétségbeejtő. Nyáron kiszárad, medre sokszor ápolatlan és szemetes. Hasonló jellemzőkkel illethetjük a Vadász-patakot és a Bigét is. A patakok gyakori állata a folyami rák és a kagyló.
A vidék gerinctelen állatai is változatosságot mutatnak. A lepkék igen sok faja él a környéken (fecskefarkú-, gyöngyház-, nappali pápaszem, szenderek).
A virágos réteken megél a vadméh és a darázs. Fájdalmas és veszélyes a csípése a nagy kék fadongónak és a termetes lódarázsnak. A füves területek számos pók- és bogárfajnak is lakóhelyei. Tavasszal rajokban járnak a cserebogarak. Találkozhatunk cincérekkel, szarvasbogarakkal is. Nagy számban élnek a gyepeken szöcskék, tücskök, sáskák és kabócák. Szép időben ciripelésüktől hangosak a rétek.
A vizek mentén sok szitakötő faj fordul elő.
A kellemetlen rovarok újra és újra bosszúságot okoznak a helybelieknek. A vizek mellett igen sok a gyötrő szúnyog, de kellemetlenkedhetnek a vérszívó legyek, bögölyök is. Ritkán fordul elő a kullancs.

Kérdések:

- Melyek a vidék leggyakoribb emlős állatai?

- Jellemezd a község madárvilágát!

- Sorold fel a tavak, a folyók és a patakok élővilágának jellemző állatait!

- Szervezzetek sétát a Bársonyos partjához és a tavak környékére! Figyeljétek meg milyen állatokkal találkoztok! Tudjatok meg minél többet róluk!

Feladatok

1. Kösd össze az összetartozókat!

2. Melyik növényt ábrázolja a kép?

…..................................................

Hol fordul elő Ongán?

....................................................

Milyen más növény mellett található?

...................................................

Tudod-e mire használták régen az árvalányhajat?

...................................................

3. Válassz ki egy-egy növényt és állatot az Ongán előforduló élőlények közül, és tudj meg minél többet róla!

Növény: ...............................................................................................

......................................................................................

......................................................................................

Állat: .............................................................................................

.....................................................................................

.....................................................................................

4. Csoportosítsd az élőlényeket előfordulásuk szerint! A számok beírásával válaszolj! Egy számot több helyre is beírhatsz.

1. leánykökörcsin 2. békalencse 3. rence 4. ördögszekér 5. fenyő 6. bodza 7. fenékjáró küllő 8. mennyhal 9. róka 10. kabóca 11. ponty 12. kecskebéka 13. széncinege 14. denevér 15. folyami rák 16. árvalányhaj 17. vizisikló 18. fűzfa 19. sárgarigó 20. szitakötő 21. menyét 22. platán

5. Szerinted mi Onga legjellegzetesebb növénye és állata? Rajzold le őket!