Egészségmegõrzés: Tavaszi fáradtság

Az újra indított egészségmegõrzõ rovatunkat Gál Lászlóné védõnõ szerkeszti, írja. Célunk, hogy a mai, egyre egészségtelenebb világunkban a magunk módján felhívjuk a figyelmet néhány megelõzhetõ, kis odafigyeléssel kezelhetõ problémára.

A tavaszi fáradtság - A túl sok alvás kábulttá tesz

Mindannyiunk ismeri az érzést: tavasz közeledtével szellemünk alig várja a felfrissülést és a természet éledését, testünk mégsem képes a környezettel együtt megújulni és üdén, frissen belépni a tavasz körforgásába.

Tavasszal ólmos fáradtság, meglassultság vesz rajtunk erõt, a természet nyílását melankolikus nyugalommal vesszük tudomásul, és szeretnénk mindezt a paplan alól végignézni. Kedélyállapotunk inkább hasonlít a depresszióhoz, alvászavaraink támadnak. Gyakrabban betegszünk meg, mely a kisgyermekekre is igaz: a szülõk nagyon jól ismerik a kora tavasszal érkezõ megfázáshullámot, mikor gyermekeink minden második héten vírusos, esetleg lázas, náthás állapoton esnek át.

Mi ennek az oka? Miért alakul így a tavaszi elsõ napsugarak megjelenésének idõszaka? A jelenség neve tavaszi fáradtság, létét mára a tudomány is elismeri.

A tavaszi fáradtság minden bizonnyal a hosszú téli hónapok hatásának köszönhetõ, felfogható hiánybetegségnek is. De a tél mely "áldásos" hatásainak tudható be testünk és szellemünk tavaszi meglassultsága, mélázása?

A természet mellett szokásaink is megváltoznak

Okolhatjuk a napsütéses órák számának csökkenését, a hõmérséklet alacsony voltát, a testmozgás hiányát, táplálkozásunk megváltozását, mely hatások szervezetünk tartalékainak kimerülését okozzák.

Ahogy közeledik a tél, úgy csökken a napsütés mennyisége: a napsugarak ereje és a nappali természetes fény mennyisége. Ez kedélyállapotunk romlását (és a D-vitamin hiányát) okozza, mely megfelelõ kompenzációk hiányában tavasszal igen nehezen számûzhetõ. Tudományos tény, hogy az északi népeknél a depresszió elõfordulása gyakoribb, mint például a mediterrán országokban, melyet a napsütés kevesebb mennyiségével is magyaráznak.

Az idõ hidegre fordul, a nappalok szürkülnek, melyek összességében azt eredményezik, hogy nem szívesen megyünk ki a szabadba, inkább töltjük idõnket bezárva a négy fal közé, a melegben.

Télen megfigyelhetõen többet alszunk. Az alvás mennyiségének nagyfokú növekedése paradox módon viszont nem okoz kipihentséget és frissességet, éppen ellenkezõleg: a túl sok alvás lassúvá, kábulttá tesz, mely fokozza tavaszi melankóliánkat. A hideg téli hónapokban táplálkozásunk is megváltozik. Ennek evolúciós okai vannak: az õsember megjelenése óta az emberi szervezetnek volt ideje megtanulni, hogy - természetesen még a modern fogyasztói társadalmak megjelenése elõtt - a tél a nélkülözés, az éhezés és a hideg idõszaka, melyek ellen a szervezet lassuló anyagcserével, tartalékolásra való átállással válaszol, biztosítva ezzel a faj túlélését. Így a hideg idõjárás miatt ösztönösen az energiadúsabb ételeket választjuk: a friss salátákat tápláló krémlevesekre cseréljük, melyek élettani hatása merõben eltérõ, mint a könnyebb ételeké.

Nem utolsósorban Magyarország éghajlati adottságai télen nem kedveznek a friss, ízletes zöldségek és gyümölcsök termésének: az üvegházi illetve a külföldrõl importált gyümölcs- és zöldségfélék bár igen mutatósak, ízviláguk és vitamintartalmuk messze elmarad a nyáron kapható szabad földön megtermeltekétõl.

Végezetül tél végén, tavasz elején az idõjárás hirtelen váltakozik: gondoljunk csak a szeszélyes áprilisi idõre, mikor egyik percben süt a nap, másik percben esik az esõ. Az idõjárási viszonyok ilyen hirtelen megváltozása még az egyébként frontra nem érzékeny embereket is megviselik, így tovább fokozva a tavaszi fáradtságot.

Mit tehetünk a tavaszi fáradtság ellen?

 A legfontosabb természetesen a megelõzés. A napfény hiányát úgy pótoljuk, hogy mikor lehetõségünk van, tartózkodjunk sokat szabad levegõn, sétáljunk nagyokat, a sportolást sem kell feladnunk, csak válasszunk megfelelõ ruházatot (a szabad levegõn végzett testmozgás áldásos hatását nem pótolhatja az edzõtermi futópad használata).

Számos sportformát országunkban kizárólag télen ûzhetünk, például a sielést, a szánkózást, legtöbb helyen a korcsolyázást. Fedezzük fel a sportok nyújtotta örömöket! Ha nincs rá lehetõségünk, akkor mindenképpen válasszunk valamilyen zárt térben végezhetõ sportot, hogy a testmozgást rossz idõ esetén se kelljen nélkülöznünk.

Ne feledkezzünk meg a helyes, kiegyensúlyozott táplálkozásról! Válasszunk vitaminban gazdag ételeket. Ne engedjünk a csábításnak, táplálkozásunk továbbra is könnyû, egészséges ételekbõl álljon, melyek fogyasztása hozzájárul szervezetünk ellustulásának elkerüléséhez, az anyagcsere továbbra is magas fordulatszámon dolgozhat. Bár a természetes vitaminformákat a különbözõ multivitamin készítmények nem pótolhatják, érdemes a téli hónapokban egy kis kiegészítést is beiktatni a táplálkozásunkba.

A tavasz közeledtével érdemes tisztítókúrát vagy egy rövid böjtöt beiktatni, ám ezek alkalmazása elõtt mindenképpen kérjük ki orvosunk tanácsát, mivel egy rosszul megválasztott tisztítókúra vagy egy idejében nem felfedezett betegség jelenléte nagy károkat okozhat egészségünkben.

(Dr. Kónya Judit)

- szerk.: Gál Lászlóné védõnõ -