Onga az évszázadok viharában

A középkor századai

Onga az Árpád-korban már lakott hely volt. 1222-ben írott forrás is megőrizte nevét, sőt kora középkori edénytöredékek is előkerültek a településről (Rákóczi út 50.). Arról azonban nem sokat tudunk, hogy a község területén hol éltek az Árpád-korban. Egyes feltételezések szerint az akkori falu északabbra volt a mainál. Arról sincs információnk, hogy az 1241/42-es tatárjárás milyen módon érintette Ongát. A muhi csata után a tatárok végigpusztították az országot. Valószínűleg az itt élők sem menekültek meg a mongol lovasok nyilaitól. Az ongaiak közül is sokakat megölhettek, rabszíjra vethettek. Elképzelhető azonban, hogy a Bársonyos mocsaras árterülete menedéket, búvóhelyet nyújtott az odamenekülőknek.

A tatárok kivonulása után IV. Béla újjáépítette az országot. Az elpusztult falvak egy részét új telepesek népesítették be. A XIV. század elején, ha Onga el is pusztult, már újra lakott volt. A XIV–XV. században a település a környék kisebb falvai közé tartozott, jelentősebb szerep nélkül.

A török hódoltság idején a község földrajzi fekvése folytán a különböző seregek ütközőpontja lett, a kettős adózás állapotába került. A mai Pusztatemplom nevű dűlő környékén fekvő falucska lakóit hol a királyi csapatok, hol a törökök sarcolták meg. A hódoltság korában sok embert fűztek rabszíjra Ongáról is. A döntően nemesek által lakott falu 1578-tól már adót fizetett a töröknek. 1588-ban a törökök csapatokat küldtek az adófizetést megtagadó Szikszó és a környező abaúji falvak ellen. A magyarok a Tokaj és Szendrő várából érkező katonai segítségben bíztak. Szinán budai pasa fenyegetés, majd tíznapi haladék után Kara Ali székesfehérvári béget küldte az ellenszegülők megrendszabályozására a váci, a szécsényi és a füleki őrséggel. A magyar és török csapatok 1588. október 8-9-én ütköztek meg Szikszó alatt. A csatát Rákóczi Zsigmond egri főkapitány katonái nyerték meg.

Az Onga és Szikszó között lezajlott ütközet után a megfutamodó törökök az útba eső Ongát felgyújtották, a lakosok egy részét kardélre hányták vagy elhurcolták. A helybeliek más részének azonban a mocsárral, nádassal borított területeken sikerült a veszély elmúlásáig elbújniuk. A törökök elvonulása után ők építették újjá a falut.

A 15 éves háború (1593–1606) alatt Onga ismét hódoltsági faluvá lett. Az 1600-as évek elején Haszán szpáhinak adó gyanánt 13 Ft-ot, 5 icce vajat és ugyanennyi mézet fizettek. A település következő ura, Csorbadin janicsár aga már 27 forintra, 13 icce vajra és mézre emelte fel a szolgáltatásokat, ezenkívül 16 kila búzát, 16 kila árpát, 28 szekér szénát, egy tehenet, 2 kila szilvát, 1 kila diót és annyi tűzifát követelt, amennyit szekerekkel el tudott hordatni. A falu lakói egyre nehezebben viselték a súlyos terheket. 1634 októberében a királyhoz fordultak segítségért.

,,Nagyságotok eszébe véteti, minémű elviselhetetlen adófizetésben és minémű rabságban vagyunk az pogánynak, adná az úristen, hogy őfelsége … könnyebbíthetne rajtunk, mert immár jól látjuk, hogy el kell pusztulnunk, ha könnyebbségünk nem leszen.”

A levélnek nem lett foganatja. A terhek egyre nőttek, a török a XVII. század végéig – a földesúri birtokokat sem kímélve – újra és újra beszedte az adót, amire a király és a helyi birtokosok is igényt tartottak. A fokozódó adóterhek miatt csökkent Onga lakossága. Számos család elhagyta a falut, sokan a jobb élet reményében a környék hajdútelepein telepedtek le, ahol kollektív nemesi szabadsággal rendelkeztek az ott élők. Hajdútelep volt Bekecs, Gesztely, Bőcs, Hernádnémeti, Emőd, Ónod, Megyaszó, Kesznyéten stb.

A lakosokat az újra és újra megjelenő járványok is pusztították. A törökök kiűzéséhez kapcsolódó hadjáratok idején Onga gyakorlatilag elnéptelenedett. A falut már csak nemesek lakták. Egy 1687-es összeírásban ezt írták Onga földesúri javairól.

,,Onga helységben, amelynek romjait most a szél járja át, volt egy jó állapotban lévő nemesi udvarház gyümölcstermő kertekkel, ennek puszta telkét becsüljük 50 forintra. A 216 kassai köbölnyi szántóföldek 4 forintjával kitesznek 864 forintot. A 44 szekér szénára való rétek 4 forintjával 176 forintot. Az elpusztult teljes jobbágyhelyek 75 forintot. A taxás (nemeseket) és a szabadosokat, mivel ténylegesen nincsenek, nem becsültük fel. A vám elpusztult.”

1696-ban a források kuriális községként említik Ongát, olyan faluként, mely jobbágyrészeiben teljesen lakatlanná vált.

Kérdések:

– Részletesen olvashatsz Onga középkori történelmi eseményeiről az Onga története c. könyv 43–60. oldalán.

– Mit tudunk az Árpád-kori Ongáról?

– Mikor fizetett először adót Onga a töröknek?

– Hogyan változott a településre kirótt adókötelezettségek nagysága? Milyen következménye volt ennek a falu életére?

– Mikor volt, és mi lett a következménye a szikszói csatának?

– Szervezzetek kirándulást a Pusztatemplom-dűlőbe! Próbáljátok azonosítani a régi falu helyét (Onga vagy Újfalu)!

A Rákóczi-szabadságharc évei

– Ismételd át a Rákóczi-szabadságharcról tanultakat!

A török kiűzése után az egyre növekvő sérelmek miatt 1703-ban kirobbant a magyar rendiség utolsó Habsburg ellenes nagyszabású fegyveres függetlenségi harca, és egészen 1711-ig tartott. A Rákóczi-szabadságharc ideje alatt a szembenálló felek hadseregei többször is átvonultak Ongán. A községen vezetett keresztül az a fontos útvonal ami Ónodot, Miskolcot, illetve Szerencset és Tokajt, a Rákóczi-szabadságharc jelentős településeit összekötötték. 1706 októberében maga a fejedelem, II. Rákóczi Ferenc is megszállt Ongán.

Rákóczi visszaemlékezéseiben így írt az október 26-ai itt tartózkodásáról: ,,Miután Károlyitól elváltam, csak udvari hadaim maradtak mellettem, azokkal vonultam viszsza a Sajó folyó mellé és Ongánál szállottam velük táborba, ahol a Hernád Bársonyos nevezetű, nagyon mocsaras ága torkollik a folyóba. Minthogy palotásaimmal és gránátosaimmal hegyi vállalkozásba akartam fogni Viard tábornok ellen, átmentem Szerencsre, két mérföldre a tábortól.”

1710-ben a fejedelem ismét megszállt a községben, ahol Károlyi Sándor és Bercsényi Miklós is többször megfordult.

Rákóczi seregében több ongai katona is szolgált, akik közül Ongai István és Jánki Gábor nevét ismerjük. Utóbbinak 1704-ben, a fejedelemhez írt levele is ránk maradt.

– Mit tartalmaz Jánki Gábor levele? Segít, ha elolvasod a magyar nyelvű folyamodványt az Onga története c. könyv 64–65. oldalán.

 

A hadseregek átvonulása, a háborús idők, a pusztító járványok miatt az amúgy is alacsony számú népesség száma tovább csökkent. Onga, ha nehezen is, de átvészelte a zord időket. Nem úgy a szomszédos Kemej és Újfalu. Ezen utóbbi falvakról a Rákóczi-szabadságharc után már nem hallunk.

Kérdések:

– Mikor járt II. Rákóczi Ferenc Ongán?

– Mi volt a szerepe a községnek a szabadságharcban?

– Kik azok az ongaiak, akiket név szerint ismerünk Rákóczi katonái közül?

– Milyen hatással volt a szabadságharc Onga fejlődésére?

Lassú fejlődés

A pusztává lett faluban a XVII–XVIII. század fordulóján kik és hogyan éltek, nem tudjuk. Néhány családról van csak tudomásunk, akik nemesek vagy nemesi telekre telepített jobbágyok voltak. Az 1720-as évek második felében a vármegye nemesi közgyűléseinek jegyzőkönyvei szerint már benépesült a falu. A település az 1740-es évek elejére válik népesebbé. Az 1743-tól rendelkezésünkre álló egyházi anyakönyvek második oldalán, a református pap és iskolamester fizetésénél olvashatunk katolikus, református és lutheránus atyafiakról, szántóvető-, gyalog- és szolgaemberekről és orosz szántóvetőkről, magyar és szláv lakosságról.

A Darvas család jóvoltából az 1750-es évek elején új betelepülők jöttek a faluba. Jórészt református magyarok érkeztek Nógrádból, a Darvas família ottani birtokairól. Egyes adatok szerint szlovákok (tótok) is jöttek Ongára. A XVIII. század végén a források azonban már színtiszta magyar településként említik Ongát.

A falu lakói a XVIII–XIX. században szegényes körülmények között élték mindennapi életüket. Leginkább sókereskedelemből, sószállításból (Tokajból Miskolcra) éltek, amit kiegészített az állattartás, kisebb mértékben a földművelés. Sokan a szomszédos mezővárosok szőlőiben vállaltak kétkezi- vagy szekeres munkát. Az 1840-es évektől egyre inkább a mezőgazdasági termelés vált meghatározóvá. Csak a kapitalizmus kibontakozó szakaszában vált a korábban jelentéktelen település Abaúj egyik legdinamikusabban fejlődő és egyre fontosabb falujává.

 

 

 

Kérdések:

– Hogyan népesült be Onga a XVIII. században?

– Miből éltek a lakosok a XVIII–XIX. század fordulóján?

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményei Ongán

– Ismételd át az 1848/49-es forradalomról tanultakat!

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményei nem kerülték el Ongát és környékét sem. A hadiesemények először 1848 decemberében érintették a falut. Mészáros Lázár, a Batthány kormány korábbi hadügyminisztere december 28-án Szikszó és Onga között, valahol a mai Turul alatti dombon, az országút mellett próbálta Kassa felé viszszaszorítani Schlik osztrák csapatait. A magyar hadvezér így írt erről visszaemlékezéseiben: ,,A Szikszó előtti szőlőkkel beültetett magaslatra helyezém a sereget, melyen keresztül vezet az országút, s amely jobbról még egy beültetett magaslattal, és ez alatt mocsársággal volt körülvéve, mely akkor annyira be vala fagyva, hogy a lovat is megbírta. Ez az állás szép volt magában csatát elfogadni – de hátrálás esetében –, ennek vonala csupa rónaságból állván egész Zsolcáig és a Hernádig súlyos lehetett volna.”

Mészáros csapatait az ongai hegyen állította fel, a mai 3. sz. főút két oldalán. Az ütközet rövid volt és jobbára csak tüzérségi párbajból állt. A magyar gyalogság a szőlőkben a bal szárnyon volt felállítva, míg a lovasság a jobbszárnyon állt, a mai ongaújfalui hegyen. A magyar lovasság az ellenség balszárnyon álló lovasai ellen indult, de támadása hamar elakadt. Mészáros így írt erről: ,,Alig haladának néhány lépésre, s egy szerencsétlen ürgolyó szétreppentése a Lehel-huszárokat a jobb szárnyon rendetlenségbe hozá, kik sebesen kezdének hátra szaladni, de nagynehezen mégis megállíttanának.”

Ezalatt azonban a gyalogság támadása is elakadt. Mire Mészáros odalovagolt, hogy bátorítsa őket, a tartalék lovasság hátrébb vonult. ,,E mozdulatot igen kedvesen vette a jobb szárny, s utána a közép, úgy hogy az egész sereg – minden parancsolat nélkül – Miskolc felé indult meg, mit feltartóztatni lehetetlen lőn.”

Schlik a magyar túlerő miatt győzelme ellenére sem merte üldözni a honvéd sereget, inkább visszavonult. A hátrálás során az irtózatos hidegben több száz császári katona szenvedett fagysérülést.

A következő hónapokban is gyakorta vonultak át a seregek Ongán. Klapka György és Kazinczy Lajos is megfordult a faluban. Jelentősebb hadieseményekre azonban csak 1849 júliusában került sor.

1849. július 13-án kezdődött Görgey Artúr utolsó, mesterileg végrehajtott katonai hadművelete, amely során a magyar csapatokat a körülményekhez képest rendszeresen ellátva, erkölcsi, fizikai kondíciójukat fenntartva, elvárható sietséggel levezette a déli összpontosítás helyszínére, hogy Arad térségében egyesüljön az oda összevont magyar erőkkel. Az egyesült magyar haderőnek külön-külön kellett megütköznie az osztrákokkal és az oroszokkal. A levonulás során több fontos összecsapás zajlott le a környékén.

A polgári menekültek, a hadsereg utánpótlást szállító szekerei júliusban Ongára vonultak, majd a Hernádon Gesztelynél megépített hídon tovább haladtak Tokaj felé. Július 24-én a főhadiszállást Görgey Alsózsolcáról Ongára helyezte, s maga is itt töltötte az éjszakát. A következő napokban a magyar csapatok újra és újra megütköztek a támadó oroszokkal. Július 27-28-án Onga és Geszely között zajlottak jelentősebb összecsapások a szembenálló felek között. Az oroszok Ongán át támadták Görgey III. hadtestének gesztelyi állásait.

Gróf Leiningen-Westerburg Károly tábornok azonban olyan erősen védte a maga pozícióját, hogy az oroszok több órás küzdelem után sebesültjeik hátrahagyása mellett kénytelenek voltak a csatateret kiüríteni, és Onga felé visszavonulni. Az orosz parancsnok szárnysegédje így emlékezett vissza az orosz támadásra:

,,E célból két zászlóaljat és egy egy üteget magával vivék, kiment Zsolcára. Innen nem messze az út Gesztelyig egy mocsaras lapályon átvezető rőzsegáton halad, s közben átszeli a Bársonyos nevű patakot is. Ahogy Grabbe tábornok Onga mellett átkelt a patakon, felállította ütegét és éppen zászlóaljait akarta felfejleszteni, amikor az ellenség olyan erős tüzet zúdított rá, hogy kénytelen volt sűrgősen meghátrálni. Ezután Putnok felé vonult vissza.”

A magyar sikerek ellenére Görgeynek a Hernád vonalat fel kellett adnia, nehogy az oroszok délről bekerítsék, és elvágják a délre vonulás útvonalát. A magyar haderő végül időben leért Aradra, de a temesvári vereség után a túlerőben lévő oroszok előtt Világosnál kénytelen volt letenni a fegyvert.

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc helyi eseményeihez tartozik még, hogy a bukás után az oroszok Darvas Imre földbirtokosnál – aki mint főhadnagy vett részt a harcokban – keresték a magyar szent koronát. Ennek hátterében az állt, hogy Darvas Imre testvére, Erzsébet annak a Bónis Sámuelnek volt a felesége, aki Kossuth rendeletére vitte a koronát Debrecenbe. A koronát egyébként Világos után Szemere Bertalan ásatta el Orsovánál, hogy ne kerüljön az osztrákok kezébe. Az önkényuralmi rendszer csak évek múlva akadt a korona nyomára.

– Részletesen olvashatsz az 1848/49-es forradalom és szabadságharc helyi eseményeiről az Onga története c. könyv 65–73. oldalán.

– A magyar királyi korona ongai keresésének történetét az Ongai Kékdaru 2000. márciusi számában olvashatod el.

– Kik azok a neves történelmi személyiségek, akik az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményei során megfordultak Ongán? Nézz utána mi lett a sorsuk, tudj meg minél többet életükről!

– Mondd el, hogyan és milyen eredménnyel zajlottak ütközetek Ongán 1848/49-ben?

– Milyen emlékművek őrzik az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emlékét Ongán?

– Mit tudsz Görgey Artúrról, az általános iskola névadójáról?

A kibontakozó kapitalizmus időszaka

A XIX. század második felében felgyorsult a polgári átalakulás. Az 1867-es kiegyezés után elhárultak a politikai akadályok a gazdasági fejlődés útjából. Az országban erőteljes iparosítás kezdődött. Döntően külföldi pénzekből gyárak, üzemek épültek. Megyénkben szén- és ércbányákat üzemeltető társaságok alakultak, fejlődött a vasgyártás, a vaskohászat (Diósgyőr, Ózd), a mezőgazdasági termékeket feldolgozó iparágak. Az iparfejlődés az infrastruktúra kiépülését is magával hozta, aminek legszembetűnőbb példája a nagyarányú vasútépítés volt. 1859-ben nyitották meg a Debrecen–Miskolc vasútvonalat, amely 1860-ban tovább épült Kassáig. 1870-ben létesült közvetlen összeköttetés Pest és Miskolc között.

Miskolc ebben az időszakban indul el az ipari fejlődés útján, ami hatott Ongára is. Megszűntek a nagy járványok, jobb lett a közegészségügy helyzete, javultak az életkörülmények, megtörtént a Bársonyos-patak szabályozása. Egyre fontosabbá vált a település földrajzi elhelyezkedése. Onga 1871-ben elnyerte a nagyközség címet.Ezek hatására a XIX. század végén demográfiai robbanás zajlik le Ongán. Jelentősen növekedett a község lakosságának száma, ami nem hagyta érintetlenül a falut. Új utak, utcák nyíltak, működni kezdett a posta, felavatták a község első parkját, az Erzsébetkertet (1898), új iskolát építettek (1903–1904), a csendőröknek pihenőhelyet létesítettek (1904), új vágóhidat építettek (1908), Ongaújfaluba bevezették az elektromos áramot (1910-es évek), felállították a falu első népkönyvtárát (1910), kavicsbányát nyitottak a Hangyáson (1911) stb. Mindezek a kétségtelen fejlődést mutatják. A hajdani kis falu egyre gyarapodott, növekedett.

Kérdések:

– Miért növekedett gyorsan Onga lakosságszáma a kiegyezés után?

– Milyen jelentős eseményeknek lehettek szemtanúi a község lakói a századforduló idején?

– Mikor lett nagyközség Onga?

– Mit gondolsz, hogyan hatott Onga és a környező települések életére a kiépülő vasúthálózat?

Az I. világháború évei

– Ismételd át az I. világháborúról és előzményeiről tanultakat!

1914. július 28-án az Osztrák-Magyar Monarchia Szerbiának szóló hadüzenetével kitört az I. világháború. Július 31-én már Ongára is megérkezett az általános mozgósítást elrendelő parancs. A mozgósítás során számos gazda szekerét, lovát elvitték. 1915-ben a református egyház felajánlotta kisharangját hadi célokra, ágyúöntésre.

A háború végéig Ongáról 300 katonát hívtak be a hadseregbe. Ez a magas katonalétszám munkaerőhiányt jelentett a községben, időnként komoly fennakadásokat okozva a település gazdasági életében. A gondokat csak tetézte az egyre növekvő drágaság, a nehezebbé váló életkörülmények. Az üzletekben egyre több terméket csak jegyre lehetett kapni, a lakosok egyre nehezebben éltek. A drágaság, a gondok, a nélkülözések, a frontról érkező tragikus hírek feszültté tették az itt élőket. A hazatérők között sok volt a sebesült, a beteg katona, sokan soha nem láthatták viszont falujukat. Az ő emléküknek adózva állították fel a Hősök emlékművét 1927-ben. A szobor egy gyermekétől búcsúzó katonát ábrázol. Elülső oldalán olvashatjuk az I. világháborúban hősi halált halt ongaiak névsorát.

Az I. világháború hősi halottai és áldozatai Ongán:

 

Kérdések:

– Hányan vettek részt Ongáról az I. világháborúban, s hányan haltak hősi halált?

– Hogyan élték meg a lakosok az I. világháború éveit?

– Mikor és milyen módon állított emléket a község a háborúban elesetteknek?

Az 1918–1919. évi forradalmak

– Ismételd át az 1918–1919. évi forradalmakról tanultakat!

Az 1918-as őszirózsás forradalomnak nem volt nagy visszhangja Ongán. A falu évszázadok óta kialakult társadalmi rendje tartotta magát. Az 1918. december 28-án megválasztott helyi Nemzeti Tanács nem változtatott a község addigi megszokott életvitelén. A település a viharos időkben is élte a maga csendes hétköznapjait.

– A helyi Nemzeti Tanács tagjainak névsorát az Onga története című könyv 204. oldalán találod meg.

1919. március 21-én a kül- és belpolitikában bekövetkező fordulat a kommunistákat juttatta hatalomra. A Tanácsköztársaság alatt Ongán is direktórium alakult, melynek elnöke Palkó János volt. A tagok között főképp középparasztokat találunk. A direktórium próbálta kifogni a szelet a forradalom helyi eseményeinek vitorlájából. A tanácshatalom börtönbe záratta a község legtekintélyesebb földbirtokosát, Darvas Bélát. Az itt lakók tudták, hogy a földesúr vissza fog térni, s próbálták úgy intézni, hogy ha ez bekövetkezik, radikális változásokat ne találjon a faluban.

A direktórium jelölte ki a község vörösőreit, akiket a régi csendőrök mellé osztottak be. Az ő feladatuk volt a rend fenntartása. Atrocitásokról nem tudunk, bár a helybéliek sérelmezték, hogy a református egyház helyi elöljáróit eltávolították hivatalukból, akik csak 1920 szeptemberében foglalták el ismét tisztségüket.

A földesúri majorokban – jórészt a volt cselédekből – helyi direktóriumok alakultak. Ők is megszervezték a Vörös Őrséget. Az itteni direktóriumok már radikálisabbak voltak a községinél, földosztást akartak, és szembe kerültek Munk Károly földbirtokossal.

A tanácskormány hamar arra kényszerült, hogy harcba szálljon az országra rátörő, az antant támogatását élvező szomszédos országok hadseregével. 1919 májusában a Miskolcért folytatott harcok során a csehek ellen Ongán Petrovics Ferenc vezetésével a magyar vörös postások 2. százada küzdött. Május 22. és 25 között heves harcok folytak a községben. A csehek számos elfogott vörös katonát és helyi lakost végeztek ki. A II. miskolci csata harcaihoz kötődően 47 vöröskatona és 5 polgári személy vesztette életét a községben és annak határában. A május 23-ai harcokra az alig 20 éves Simon Boldizsár így emlékezett vissza: ,,Hajnal felé arra ébredtem, hogy házigazdám, Jorkó erélyesen rángatja a vállamat: gyorsan meneküljek. A csehek betörtek a faluba, gyilkolják a vörösöket. Az utca végén nagy harc van. Rohantam a kapu felé, de a gazda utánam kiáltott: ne oda, onnan jönnek. Szót fogadtam, közben a fegyverzajt, a magyar, a román, a cseh nyelvű kiabálásokat mind közelebbről hallottam. Féltem… Valaki bejön a pincébe. Tapogatódzás, majd egy lövés, nagyot kong az üres hordó, káromkodás és távozó lépések. Megkönnyebbülök. Újra Jorkó hangját hallom: meneküljön, mert megint jönnek. Gyorsan ki a pincéből, neki a kertnek Felsőzsolca irányába. Átgázolok a Bársonyoson, szerencsésen kijutok a faluból. Jó messze járok már, amikor hátra merek nézni. Megdöbbenek, amit látok. Idegen – román – katonák csatárláncban közelednek az út két oldalán.

Újra futásnak eredek. Érzem, a távolság nő, de az erőm fogy. Hol vannak még a mieink? Géppuska kelepel, a golyó süvít a fejem magasságában. Gyorsan levágódom. Még néhány száz métert futok, kúszom. Érzem, hogy fogy az erőm. A lövések ritkulnak. Már látom a mieink védelmi vonalát. Csak odáig elérjek. Hirtelen egy nyilallást érzek a jobb lábamban, a combom tájékán. Furcsa érzés, fájdalom, melegség önt el. Megtapogatom magam. A kezem véres. Megsebesültem, cikázik át rajtam a gondolat. Megpróbálom a futást, de hasító fájdalmat érzek minden lépésnél. Így, kínlódva érem el a mieink vonalát.

Valaki a domb mögül kúszik értem és beránt. Meglőttek, mondtam. Többre már nem futott erőm. A miskolci Erzsébet kórházban térek magamhoz.”

Az 1919-es év eseményeihez tarozik még, hogy júniusban a Patai réten vörös repülőgépek szálltak le és fel, melyek felderítő feladatokat láttak el a környéken. A vörös pilótákat már nem fogadta olyan szívesen a falu lakossága, mint korábban a postásokat. Gyakoriak voltak a rekvirálások, amit az ongaiak nehezen tűrtek.

1919. augusztus 1-jén a tanácskormány lemondott hatalmáról. Az ongai direktórium is befejezte munkáját, a Vörös Őrség is feloszlott. A faluba román csapatok vonultak be. A rekvirálások ugyan nem szűntek meg, de a régi rend helyreállt.

Kérdések:

– Olvasd el az Onga története című könyvből az ongai harcok részletes történetét a 204–212. oldalon! Sorold fel a legfontosabb eseményeket és szereplőket! Hogyan emlékeztek a helyiek 1919. májusára?

– Kik ellen harcoltak a vöröskatonák Ongán és környékén 1919-ben?

– Hol temették el az ongai harcokban elesett katonákat és polgári áldozatokat?

– Hogyan és mikor állított emléket a falu az 1919-es eseményeknek?

A két világháború között

Az I. világháborút lezáró trianoni béke a történelmi Magyarország legnagyobb katasztrófáját eredményezte. Az ország elvesztette területének 71, lakosságának 64%-át, közel 3,3 millió magyar került idegen uralom alá. A ,,béke” Abaújt sem kímélte. A vármegye fele és székhelye, Kassa is Csehszlovákiához került. Az elcsatolt területekről a menekültek nagy tömege keresett menedéket a megyében és Miskolcon, növelve a munkanélküliek számát, a lakáshiányt, a szegénységet, a gondokat. A trianoni diktátum elkeseredettséget és mélységes ellenszenvet váltott ki a magyarság tömegeiben. Északkelet-Magyarország népe évtizedekig abban a reményben élt, hogy sikerül változtatni az erővel kikényszerített igazságtalan határokon, amelynek nap mint nap megszenvedte a hátrányát.

A gazdasági világválság az1920–30-as évek fordulóján tovább nehezített a Trianon teremtette helyzeten. A megyékben tízezrek nélkülöztek. Nem volt jó helyzetben Onga sem. A község kiadásai nőttek, a bevételei csökkentek. Egyre szigorúbb gazdálkodás jellemezte a községi költségvetést. Az 5000 fős megyei székhellyé váló Szikszó nem tudott segíteni a gondokon.

Az 1930-as évek végének egyre feszültebb nemzetközi politikai légköréből a község lakói mit sem érzékeltek. Sőt, inkább valamiféle optimizmus lett úrrá a lakosokon. A harmincas évek második felében javultak az életkörülmények, csökkent a munkanélküliség, fokozódott az ipari termelés, nőtt a mezőgazdasági termékek fogyasztása, változatosabb lett a megvásárolható termékek köre.

Nagy visszhangja volt Ongán is a bécsi döntéseknek és a háború nélküli revíziós sikereknek. Az emberek reménykedtek, s reményüket a propaganda is táplálta. Alispáni felszólításra Ongán is felvetődött egy ruszin faluval való szorosabb kapcsolatfelvétel gondolata, de a községre nehezedő új anyagi nehézségek (árvizek, utcarendezés, Bársonyos medrének szabályozása) nem tették lehetővé a szorosabb kapcsolat kiépítését. Saját szociális problémáival is alig tudott megbirkózni a falu.

Kérdések

– Milyen hatása volt a trianoni békének Abaújra?

– Hogyan hatott a nagy gazdasági világválság a község életére?

– Hogyan és miért szűnt meg a munkanélküliség a II. világháború előtt?

II. világháború évei

– Ismételd át a II. világháborúról tanultakat!

Az 1930-as évek végén Magyarország is megindult a háború felé vezető úton, azonban az 1939-ben kirobbant háborúban még évekig sikerült semlegesnek maradnia. Csupán a kassai bombázás után (1941. június 26.) lépett hadba az ország a Szovjetunió ellen. A gyárakat átállították hadiüzemi termelésre, sorozásokkal feltöltötték a hadsereget, egyre több embert küldtek a frontra. A közellátás rosszabbodott. 1944 nyaráig még távol volt a front, de az angolszász légitámadások már elérték Miskolcot és környékét (1944. július 2.), amely súlyos pusztításokat okozott. 1944. március 19., a német megszállás után a helyzet tovább romlott. A front egyre közeledett.

A szovjet hadsereg a debreceni páncélos csata után átkelt a Tiszán. A 2. és 4. Ukrán Front csapatai harcoltak a megyében. November 19-én az oroszok már Alsózsolca alatt álltak. November 23-án Kistokaj, Görömböly, Hejőcsaba, november 24-én Ócsanálos került a kezükbe. Ongát déli és keleti irányból támadták. A községnek Miskolc védelmében rendkívül fontos feladata volt. Meg kellett akadályozni, hogy az oroszok kelet felől elérjék a fontos iparvárost. Közel két hétig zajlott a harc Onga határában. A legsúlyosabb összecsapások a Homokbányánál folytak. Itt volt egy magyar-német géppuskaállás, ami a terep adta lehetőségeket kihasználva sokáig feltartóztatta az előrenyomuló oroszokat.

A harcok alatt a toronyban egy német megfigyelőállás volt, amelynek Gesztely felőli fél oldalát kilőtték A másik oldalrész lebontása, ledöntése után tették rá a kis toronytetőt.

A harcok során találat érte a községházát, az iskolát, a református templomot, a hidakat és a legtöbb lakóházat. Az emberek a pincék mélyén, vagy a biztonságosabbnak ítélt településeken húzták meg magukat. November 29-én nagy támadásba kezdtek az oroszok. Az Ongát védő árokrendszert erős tüzérségi támogatással sikerült elfoglalniuk, majd betörtek a faluba. A németeket november 30-án űzték ki a faluból. A lakosok nem örültek az oroszoknak. Pusztításaik, erőszakoskodásaik ellenszenvet ébresztettek irántuk a helybéliekben.

A háborús megpróbáltatások a front elvonulásával nem értek véget. A rekvirálások, az élelem hiány, a kemény tél, az átvonuló orosz és román katonák túlkapásai megkeserítették a lelki összeomlástól is szenvedő ongai lakosok életét.

A szomszéd települések közül Felsőzsolca november 29-én, Arnót és Szikszó november 30-án került a szovjetek birtokába. Miskolc elfoglalására – véres harcok után – csak december 3-án került sor.

A II. világháború hősi halottai és áldozati Ongán

Kérdések:

– Ismertesd a II. világháború Onga környéki eseményeit!

– Milyen szenvedést hozott Onga népére a II. világháború?

– Érdeklődj nagyszüleidtől, idősebb ongaiaktól! Hogyan és mire emlékeznek a háborús időkből?

– Olvasd el a II. világháború hősi halottainak és áldozatainak ongai névsorát! Találsz-e ismerős nevet, rokont a felsoroltak között?

A háború utáni újrakezdés, a Kádár-korszak és a rendszerváltás

A volt földbirtokosok nyugatra menekültek, ingóságaikat a helyiek és a katonák széthordták, az ingatlanaikat lefoglalták, elvették. A község lakói a háború borzalmaiból felocsúdva hozzá kezdetek a romok eltakarításához.

1944–45-ben sorra megalakultak a különböző politikai pártok helyi szervezetei: Magyar Kommunista Párt, Szociáldemokrata Párt és Független Kisgazdapárt. Minden pártnak külön ifjúsági szervezet is volt (MKP – MADISZ, SZDP – SZIT, FKGP – Független Ifjúság). A falu irányítását a régi jegyző, Kondás Sándor vezetésével az 1945. március 10-én újjá alakult képviselő-testület végezte. A testület munkáját segítette a létrejött Nemzeti Bizottság, melynek első elnöke Mikola Béla volt. A Nemzeti Bizottság az 1945 tavaszán megalakuló Földosztó Bizottsággal közösen megkezdte a nagybirtokok felosztását a 473 földigénylő között. A földosztás során a parasztok mellett olyanok is kaptak földet, akik az iparban dolgoztak.

A háború után évekig a pusztítás nyomainak eltüntetése volt a legfőbb feladat. Újjá kellett építeni a jégvermet, a dögkutat, a vágóhidakat, a villanyvilágítást, a megrongált épületeket. Elő kellett teremteni a falura kivetett beszolgáltatási előírásokat, biztosítani kellett a közellátást, a közintézmények működését, a lakosok tüzelővel való ellátását, orvosolni kellett a szociális feszültségeket. Ez nem ment könnyen. A község 1947-ben elfogadott 3 éves tervében a tételek közt még mindig a háború okozta pusztítások megszüntetésén volt a hangsúly.

Időközben az országban az oroszok által támogatott Magyar Kommunista Párt kezébe került a hatalom. 1948 után a vezető szerep Ongán is a kommunisták kezébe került. 1948 júniusában a helyi képviselő-testület tagjai között már 15 volt a kommunista, és csak 4 a kisgazda, míg 5 személy képviselte a szakszervezeteket. Az új testület kiállt az iskolák államosítása mellett, s vallás ellenes megnyilvánulással hívta fel magára a figyelmet. Feleslegesnek és károsnak tartotta a lakosok templomba járását. 1950-re bevezették a szovjet mintájú tanácsrendszert, amely csak formális jogokat biztosított a helyi közigazgatásnak, valójában a kommunista párt és az állami irányítás végrehajtó szervezetévé vált. Az első tanács Ongán 1950. október 22-én alakult meg 51 rendes és 26 póttaggal. Az első tanácselnök Várhelyi Miklós, volt bíró lett.

A fordulat után létrejött kommunista rendőrállam az 1950-es években Ongán is sok ember életét keserítette meg. A politikai vezetés minden eszközzel azon volt, hogy az egyéni gazdákat tsz-be kényszerítse; az erőszak alkalmazása ellenére sokáig eredménytelenül. Helyi szinten is államosították a község kiskereskedelmét, iparát. A nagyobb birtokosok kúriáit az állam nevében elkobozták. Az életszínvonal egyre csökkent, a jövőbe vetett hit a ködbe veszett.

Az 1956-os események során Ongán nem voltak felvonulások, harcok, véres megmozdulások. A közbiztonságot, a rendet a helyi vezetés fenntartotta. Az orosz tankok Miskolcra menet csak érintették Onga északi részét. Sok ongai munkás azonban részt vett a miskolci felvonulásokon, tüntetéseken, és tettekkel is kimutatta a forradalom és szabadságharc melletti elkötelezettségét.

A Kádár-korszakban a nyugodt, de ellentmondásoktól sem mentes évtizedek lassú fejlődést eredményeztek Ongán. Nőtt a lakosság száma, új utak, utcák nyíltak, a falusi emberek jelentős része egyre inkább a környék iparvállalatainál – elsősorban Miskolcon – vállalt munkát. A szocialista iparfejlődés kedvező hatással volt a Miskolc környéki települések fejlődésére, így Ongára is.

Az 1989-ben megvalósult rendszerváltás után a csődbe jutott egypártrendszert felváltotta a több párti demokrácia. A helyi irányítás a megválasztott képviselő-testület – melynek élén a polgármester áll – kezébe került.

Új feladatok, problémák vártak megoldásra. A kihívások azóta sem csökkentek. A XXI. század elején csak egy felelősségteljes, szakértő helyi vezetés találhatja meg a megfelelő válaszokat az új kor kihívásaira az ötezer fős község életében.

Kérdések:

– Részletesen olvashatsz az 1945 utáni eseményekről az Onga története c. könyv 273–280. és a 287–310. oldalán.

– Melyek voltak a legfőbb megoldandó feladatok a községben a II. világháborút követő években?

– Hogyan élték meg az ongaiak az 1950-es éveket? Érdeklődj nagyszüleidtől, ismerősöktől!

– Nézz utána, milyen munkalehetőségek voltak Ongán és környékén a szocializmus éveiben? Jelenleg hol dolgoznak az emberek?

– Keresd meg azokat, akik aktív részesei voltak az elmúlt évtizedek eseményeinek! Készíts riportot velük, gyűjts fotókat a legfontosabb történésekről!

 

Feladatok

1. Állítsd időrendi sorrendbe a következő eseményeket!

... Megépül a Miskolc–Kassa közötti vasút, Onga fejlődésnek indul.
... Ongát felgyújtja a török.
... Onga nevét először őrizte meg írott forrás.
... Görgey Artúr Onga határában visszaveri az oroszokat.
... Újra népesül a falu református magyarokkal.
... A csehek 52 embert gyilkolnak meg Ongán.
... Az oroszok kiűzik a németeket a faluból.
... A Földosztó Bizottság felosztja a nagybirtokosok földjeit a faluban.
... Megalakul az első tanács a községben.

2. Az alábbi táblázatba írd be a megfelelő számokat!

1. II. Rákóczi Ferenc megszállt Ongán.
2. A faluba református magyarok érkeztek Nógrádból.
3. A település súlyos adót fizet a töröknek.
4. A szikszói csata.
5. Ongáról 300 katonát hívtak be a hadseregbe.
6. Mészáros Lázár honvédei megütköztek az osztrákokkal az ongai szőlőhegyek alatt.
7. Orosz és román rekvirálások nehezítik a helyiek életét.
8. Darvas Imre földbirtokosnál keresték a magyar koronát.
9. Megszűntek a nagy járványok, javult a közegészségügyi helyzet.
10. Onga első említése írott forrásban.
11. A település felállította a hősi emlékművét.
12. A település része lett a török hódoltságnak.
13. A forradalom és szabadságharc alatt sok ongai részt vett a miskolci tüntetéseken, felvonulásokon.
14. A rendszerváltás visszahozta a község önrendelkezését.
15. Megalakult a helyi Nemzeti Bizottság.
16. Onga elnéptelenedett.
17. Direktórium által szervezett helyi Vörös Őrség a csendőrséggel együtt vigyáz a rendre.
18. Államosítások kezdődnek a községben.
19. A lakosok leginkább sószállításból, sókereskedelemből éltek.
20. Az oroszok kiűzik a németeket a községből.

3. A párba állított események közül mi történt később? Húzd alá!

a) tatárjárás ––– Ongát felprédálta a török

b) Onga kuriális faluvá lett ––– újra népesítik a községet

c) Mészáros Lázár veresége ––– Görgey a főhadiszállását Ongára helyezi

az osztrákoktól

d) Miskolc ipari fejlődése ––– sókereskedelemből élnek az ongaiak

e) oroszok kiűzik a németeket ––– helyi Földosztó Bizottság alakult

f) polgármestert választ a falu ––– tanácsválasztások a községben

4. Korabeli forrásokból idézünk. Az idézetek elolvasása után válaszold meg a hozzájuk kapcsolódó kérdéseket!

a) ,,Mindig Fülekre fizették az adót, és ezen helység szandzsákjának első alkalommal az egyezség szerint adtak 20 forintot, azután ez felment 25 forintra és 30 forintra. A császár adóját első alkalommal 2 forintjával, azután pedig 4 forintjával fizették…”

– Mi Fülek? .............................................

– Kinek fizettek adót a helyiek? ................................

– Hányadik században keletkezhetett a forrás? ......................

b) ,,Fel nem foghatom, hogy Cseodajev és Grabbe miért nem közösen támadta meg Görgeyt, akinek Sachen a hátába volt; miért hívatott vissza Cseodajev, s Grabbe miért maradt magára a harcban.”

– Milyen eseményről emlékezik meg II. Miklós orosz cár? ..............

– Mi lett ennek a harcnak a kimenetele? ...........................

– Mikor zajlott le az orosz–magyar összecsapás Onga határában? .........

c) ,,Éjjel a páncélvonat egy zászlóaljnyi katonaságot hozott. Látva a felfejlődésüket, azonnal útba indítottam társamat a postára Petrovics századparancsnokhoz, hogy intézkedjen sürgősen, mert be vagyunk kerítve.”

– Ki volt a szövegben szereplő Petrovics? .........................

– Kiket hozott és mikor az említett páncélvonat Ongára? ...............

– Mi lett a harcok kimenetele? .................................

d) ,,1945. december 23-án beszolgáltatási kötelezettség az oroszoknak: 30 élőmunka, 75 métermázsa liszt, 120 m/m tengeri, 11 m/m zab, 26 m/m bab, 260 kg hántolt borsó, 15 m/m köleskása, 300 m/m széna, 200 db tojás, 1 db 120 kg-os élősertés, 15 kg napraforgó mag, 8 m/m árpagyöngy.”

– Az alispáni rendelet alapján véleményed szerint mekkora volt az Ongára nehezedő beszolgáltatási kötelezettség? ...........................

.....................................................

– Jellemezd a fenti időpontban a falut, s a lakosok életét? ...............

.....................................................

– Hogyan viszonyultak az ongaiak a megszálló orosz és román csapatokhoz? ..

.....................................................

5. Töltsd ki a keresztrejtvényt, majd válaszolj a megfejtéshez kapcsolódó kérdésekre!

1. 1871-ben szerezte meg ezt a címet Onga.
2. Ő volt a király a tatárjárás idején.
3. Nála is keresték a magyar koronát az 1848/49-es forradalom és szabadságharc után.
4. 1860-ban épült ki Ongán.
5. Rákóczi seregében szolgáló ongai kuruc katona.
6. 1919-ben a vörös postások vezetője, Ongán halt meg a harcokban.
7. Neves fejedelmi család, melynek tagjai közül többen megfordultak Ongán.
8. Magyar hadügyminiszter 1848-ban, aki Ongaújfalu alatt megütközött az osztrák csapatokkal.
9. Ez a párt próbálta megvalósítani a szocializmust hazánkban.
10. A község eső tanácselnöke, utolsó bírája.
11. A szabadságharc legnagyobb hadvezére, Onga és Gesztely között 1849 júliusában többször megverte az orosz csapatokat.
12. II. Rákóczi Ferenc leghűségesebb barátja, aki szintén járt Ongán.
13. Döntően ebből éltek az ongaiak a XVIII–XIX. század fordulóján.

Megfejtés: ..............................................

– Mi köze a megfejtésnek Ongához? .............................

– Mi volt a vármegye központja 1918 előtt és után? ...................

– Hogyan hatott a vármegye településeinek életére a trianoni béke? ........