A Nagyréthei-Darvas család

A település legjelentősebb, református vallású földbirtokos családja a XVIII–XIX. században az Ongán élő Darvas család volt. A falu sokat köszönhetett nekik. Munkaerőt hoztak Ongára, segítették a templom újbóli felépítését, utakat, hidakat építettek, hozzájárultak az iskola fenntartásához. Ők vezették be az áramot Ongaújfaluba. A községet érintő fontosabb kérdésekben hallatták szavukat. Nemcsak Ongán, de a vármegyében is fontos szerepet játszottak.

A család eredete

A régi nemesi család Magyarország alsó részeiből származott, majd felkerült Zólyom megyébe, ahol 1614 körül szerezték meg az előnevet adó Nagyréthe-t. A XVII–XVIII. században jórészt Nógrád megyében tűnnek fel, ahol a család tagjai fontos megyei tisztségeket töltöttek be.

A família címere kék pajzsmezőben zöld halmon álló daru, amely egyik felemelt lábában mint az éberség jelvénye egy kövecset tart; csőrében pedig arany patkót tart. Ugyanez az alak ismétlődik a pajzs fölötti sisak koronáján. A foszlány jobbról arany-kék, balról ezüst-kék.

Kérdések:

– Honnan származik a Darvas család?

– Mit ábrázol a család címere?

A család ismertebb ongai tagjai

Ongát nádori adomány juttatta 1751-ben örökjogon Darvas II. József Nógrád megyei aljegyző tulajdonába. Második nejétől született Anna lánya, kinek a gesztelyi Puky István lett a férje, aki nagy barátja volt Csokonai Vitéz Mihálynak.

Darvas I. Imre 1822-ben született Ongán. Iskoláit Miskolcon és Sárospatakon végezte, a jogot Eperjesen hallgatta. 1843-ban a pozsonyi országgyűlésen jurátuskodott. Utóbb al- majd főszolgabíró, 1870-től alispán, 1877–1890 között a megye főispánja. 1875–1877 között Abaúj vármegye országgyűlési képviselője. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharcban mint főhadnagy vett részt. Ott volt Világosnál. A bukás után ongai birtokán gazdálkodott, ahol a császári hivatalnokok többször zaklatták, nála is keresték a magyar koronát.

Darvas Béla 1854-ben született Ongán, és 1936-ban halt meg. Abaúj vármegye országgyűlési képviselője, a felsőház tagja volt. Évtizedeken át a vármegye meghatározó személyisége. A községi képviselő-testület első számú tagjaként – 60 éven keresztül – a települést érintő legtöbb kérdésben hallatta szavát. 1904-ben az ő kezdeményezésére a falu átengedte családja sírkertjének a köztemető egy részét. A 82 éves korában elhunyt Darvas Bélát – akinek arcképét “örök időkre” elhelyezték a községháza tanácstermében –, így méltatta a vármegye hivatalos lapja: “A régi magyar úrnak az igazi magyar nemesnek volt a megtestesítője, jósága, emberszeretete közismert volt. Minden közügy iránt éles érdeklődést mutatott.”

Kérdések:

– A Darvas családról részletesen olvashatsz az Onga története című könyv 109–114. és 229–230. oldalán.

– Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc után a magyar szent koronát Ongán is keresték. Erről olvashatsz az Ongai Kékdaru 2000. márciusi számának 10. oldalán.

– Kik voltak a Darvas család legismertebb ongai tagjai? Mit tudsz róluk?

A család sorsáról

A család a középbirtokos nemességhez tartozott, hagyományosan fontos szereppel a megyei közéletben. A Darvas családnak is szembe kellett nézni a birtok szétaprózódásával, az ezzel járó pozícióvesztéssel. Az öröklés utáni osztozkodás okozta veszélyt csak a birtok korszerűsítése, jövedelmezőbbé tétele, illetve az öröklésből a birtok egybentartása érdekében kizárt családtagok számára megfelelő állások, külső jövedelemforrások megnyitása révén tudták elhárítani. Ez magyarázza, hogy a XIX. század második felében a család tagjai egyre gyakrabban tűnnek fel a különböző vármegyei állások, a katonaság, illetve a vasúti tisztviselők körében. A famíliának Ongán kívül birtoka volt Felsőgagyon, Buzitán, Felsődobszán, Jánokon, Alsógagyon, Csenyétén, Bátorgagyon, Rankon és Rakorcán. Ongán a családnak két kastélya volt. Az egyikben Darvas Béla és Imre lakott; ami Újfaluban állt. Ezt Darvas Imre halála után eladták, és Darvas Béla beköltözött Ongára. Sajnos a kastélyoknak ma már nyomai sem látszanak. A család ongai ágának tagjai a XX. század közepén elszakadtak szülőfalujuktól.

Kérdések:

– Mit gondolsz, hogyan küzdött egy középbirtokos nemesi család a birtokaprózódás ellen?

– Hány kastélya volt a Darvas családnak Ongán, s hol találhatók ezek?

– Ongán kívül hol volt még birtoka a Darvas családnak?

Feladatok

1. Igaz-e, hogy

a.) a Darvas család Árpád vezér honfoglalóival érkezett a Kárpát-medencébe?

.....................................................

b.) a Darvas család címerében lévő gólya csőrében egy pólyát tart kisgyerekkel?

.....................................................

c.) Darvas Imre, mint főhadnagy részt vett az 1848/49-es forradalom és szabadságharc küzdelmeiben?

.....................................................

d.) a Darvas családnak a XIX. század végén két kastélya volt, az egyik Ongán, a másik Újfaluban?

.....................................................

e.) a Darvas családnak csak Ongán volt birtoka?

.....................................................

2. a.) Rajzold le a Darvas család címerét!

b.) Mi a közös a Darvas család
és a község címerében?

........................

........................

........................

........................

........................

........................

3. Értékeld a Darvas család szerepét Onga életében!

.....................................................

.....................................................

.....................................................

.....................................................

4. Kiket temettek el Ongán a Darvas család tagjai közül? Nézz utána a temetőben! ...............................................

.....................................................

.....................................................