A Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása Magyarország önkormányzatai közterületeinek elnevezéseirõl a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben biztosított felhatalmazás alapján
Megnevezés
MTA állásfoglalás
Állásfoglalás száma
Indoklás
Rózsa Ferenc
nem javasolt
MTA BTK-T/1833-7-1/2012
Kommunista építészmérnök, újságíró (1906-1942). Az illegális kommunista mozgalom egyik központi szervezõ egyénisége. 1942 júniusában letartóztatták, a börtönben halt meg. Neve közterület vagy közintézmény elnevezésére nem használható, mivel a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 14. § (2) bekezdése szerint XX. századi önkényuralmi politikai rendszerhez kapcsolható.
Ságvári Endre
nem javasolt
MTA BTK-T/1833-4-1/2012
Jogász, fõvárosi tisztviselõ (1913-1944). Az 1930-as évek második felétõl kapcsolódott be az antifasiszta illegális kommunista mozgalomba. Az Országos Ifjúsági Bizottság egyik vezetõje. 1942-tõl illegalitásba vonult. 1944-ben a Békepárt Béke és Szabadság címû lapjának szerkesztõje. Tevékenységét a csendõrség felfedte, és a letartóztatására tett kísérletkor fegyveres harcban halálos sebet kapott. Neve a kommunista áldozatvállalás jelképe lett, így közterület elnevezésére nem használható, mivel a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 14. § (2) bekezdése alapján XX. századi önkényuralmi politikai rendszer fenntartáshoz kapcsolható.
Felszabadulás
nem javasolt
MTA BTK-T/1833-1-1/2012
Az Ideiglenes Nemzeti Kormány már 1945-ben a felszabadulás ünnepévé nyilvánította április 4-ét, de az csak 1950-tõl, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 10. számú törvényerejû rendeletével vált kiemelt állami ünneppé a kommunista diktatúra idején. A törvényerejû rendelet szerint " április 4. a legdöntõbb fordulat Magyarország ezeréves történetében és a magyar nép küzdelmekben gazdag életében [...] Április 4. a magyar nép soha el nem múló hálájának, forró szeretetének, a baráti és szövetségi hûségnek ünnepe, felszabadítója, példaképe, függetlenségének oltalmazója, a béke legfõbb õre és legerõsebb támasza a Szovjetunió, a dicsõséges szovjet hadsereg, népünk és a haladó emberiség tanítója s igaz barátja, a nagy Sztálin iránt." Bár az idegen ország fegyveres erejének számító német hadsereg kiûzése és az önkényuralmi nyilaskeresztes hatalom megtörése számos civilt mentett meg a haláltól vagy közvetlen életveszélytõl, más civil emberek vagy néha ugyanazok életét viszont a szovjet hadsereg, vagyis szintén egy idegen ország fegyveres ereje sodort életveszélybe vagy ölt meg. Utóbbiak hozzátartozói számára a felszabadulás kifejezés használata kegyeletsértõ is lehet. A kifejezés a kommunista diktatúra egyik legfontosabb állami ünnepére, ezzel az önkényuralmi politikai rendszerre közvetlenül utal, ezért nem használható.
Oprendek Sándor
nem javasolt
MTA BTK-T/5/2013
1956. november 4. után Miskolcon államvédelmi õrnagy volt. A munkástanácsok betiltása miatt felvonulókra a szovjet csapatok és karhatalmista egységek 1956. december elején sortüzet adtak. A vérengzés ellen tiltakozók a laktanyához vonultak, majd benyomultak a laktanya területére. Eközben Oprendeket tisztázatlan körülmények között lelõtték. Több borsodi településen utcát neveztek el róla. Más források kapcsolatba hozták nevét a korábbi miskolci sortüzek elrendelõivel is. Részt vett XX. századi önkényuralmi rendszer fenntartásában, így nevének használata közterület vagy közintézmény elnevezésében nem javasolt.
Mezõ Imre
nem javasolt
MTA BTK-T/5-1-1/2013
Szabósegéd, majd kommunista politikus (1905-1956). Belgiumban belépett a Kommunisták Magyarországi Pártjának antwerpeni csoportjába. 1936-tól 1939-ig Spanyolországban harcolt a köztársaságiak oldalán, majd Franciaországban bekapcsolódott a németellenes ellenállási mozgalomba. 1945-tõl Magyarországon élt és kommunista valamint szakszervezeti funkcionáriusként tevékenykedett. 1954-tõl a Magyar Dolgozók Pártja Budapesti Bizottságának titkára volt. 1956. október 30-án a Köztársaság téri pártház ostromakor halálos sebet kapott és november 1-én kórházban meghalt. 1956 után a kommunista propaganda a "fasiszta ellenforradalom orvul meggyilkolt áldozatának" nevezte. Esete a "mártírgyártás" tipikus példája. Így neve közterület vagy közintézmény elnevezésére nem használható, mivel a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 14. § (2) bekezdése szerint "XX. századi önkényuralmi politikai rendszer megalapozásában, kiépítésében és fenntartásában vett részt."
Sallai
nem javasolt
MTA BTK-T/1833-3-1/2012
Sallai Imre kommunista magántisztviselõ (1897-1937). Részt vett a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakításában, a Tanácsköztársaság idején a Belügyi Népbiztosságon dolgozott. Az 1920-as években Bécsben és Moszkvában látott el pártmegbízatásokat. 1931-ben illegális pártmunkára hazatért, 1932 júliusában letartóztatták és egy rögtönítélõ bíróság ítélete alapján kivégezték. Neve a vele egyidõben kivégzett Fürst Sándoréval együtt a kommunista ellenállás jelképe lett, így közterület elnevezésére nem használható, mivel a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 14. § (2) bekezdése alapján XX. századi önkényuralmi politikai rendszer fenntartáshoz kapcsolható.
Dobi István
nem javasolt
MTA BTK-T/1833-2-1/2012.
Politikus (1898-1968). 1949-1952 között a minisztertanács elnöke, majd 1952-1967 között a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Emiatt neve közterület vagy közintézmény elnevezésében nem használható, mivel a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 14. § (2) bekezdése szerint XX. századi önkényuralmi politikai rendszer megalapozásában, kiépítésében és fenntartásában vett részt.
