Schäffer Erzsébet Ongán

Keszthelytõl Hajdúdorogon át Gárdonyig, Isaszegtõl Ongáig járja az országot és meséli kapaszkodót adó, reményt nyújtó igaz történeteit Schäffer Erzsébet. Írásaiból hírt kapunk az erdélyi cikakáposzta készítésétõl a võfélytalálkozókig szinte mindenrõl.

Járja az írónõ az országot-világot és nemcsak néz, de lát is, és az így szerzett élményeket, tudást a lapok hasábjain, könyveiben megosztja velünk, olvasókkal. Eddig csak az írásait szerettem, a "találkozásait", a mondataiból kiérezhetõ emberségét. Most már szeretem magát az embert is, pedig amikor az Ongai Kulturális Esték rendezvénysorozat keretében itt járt nálunk, személyesen, négyszemközt egyetlen szót sem váltottam Vele. De annyira hiteles, és annyira jó volt ráfigyelni, hallgatni, hogy nem lehetne másként, bizonyosan jót beszélgetnénk kettesben is. És gondolom, ezt nem csak én éreztem így akkor este.

A Nõk Lapja olvasói tudják, hogy Schäffer Erzsébet írásainak szinte állandó mottója egy Simone Weil idézet, mely így hangzik: "Meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk."

Igen, ez fontos üzenet! Sokat segíthetünk magunkon és ez által másokon is azzal, ha becsüljük az élet kicsiny, de sajátunknak mondható szépségeit, adományait. Köszönjök ezt a "találkozást"! Kívánok mindnyájunknak sok hasonlót, ilyen építõt, ilyen kedveset!

Áldott, szeretetteljes adventi készülõdést kívánok mindenkinek!

- Szeretettel: KBÁ -