Partneri elégedettség mérése a 2008-2009. tanévben

A Görgey Artúr Általános Iskola és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény 2001 óta rendszeresen felméri partnerei elégedettségét. Az intézmény minõségirányítási programjában meghatározott elvek és eljárásrend szerint a 2008–2009-es tanévben is elvégeztük a felmérést.
A felmérésben résztvevõk köre elsõsorban a szülõi közösségre, a tanulókra, az intézmény dolgozóira és természetesen egyéb partnereinkre terjedt ki. Minden negyedik szülõ, minden harmadik tanuló, valamennyi pedagógus és iskolai dolgozó és a 25 legfontosabb külsõ partner kapott felkérést a véleménynyilvánításra, értékelésre. Átlagosan 87–90 százaléka érkezett vissza a kérdõíveknek.
A válaszok feldolgozását iskolánk értékelési csoportja végezte el, munkájuk alapján készült el a partneri elégedettség képe.
Az egyes területek részletes kiértékelése után készült el az összegzés, amelynek adatait az elõzõ évek értékeivel is összevetettük. Általánosságban megállapítottuk, hogy nincs szignifikáns változás az elõzõ évekhez képest, de mindenki számára tanulságos lehet a vélemények megismerése.

1. A tárgyi környezettel való elégedettség
Mérésben érintett területek: az osztálytermek rendje, tisztasága, tárgyi felszereltsége, a környezet rendezettsége.
Minden partnerünk esetében javult a tárgyi környezet megítélése, különösen a szülõk esetében, akik legkevésbé találkoznak naponta a feltételek javulásával.
Az elmúlt két évben iskolánk tantermeinek jelentõs része megújult, az évtizedes iskolai bútorzat csaknem egésze korszerûsödött.
Ez a változás akár nagyobb elégedettséget is kiválthatott volna, de a nyitott kérdésekre adott válaszból kiderül, hogy a régi épületek állagával, a tornaterem szûkösségével sokan elégedetlenek.

2. A nevelõkkel való elégedettség
Mérésben érintett területek: osztályozási-értékelési rendszer, nevelés, kapcsolattartás, igényesség, szakmai tudás, emberség.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb területe a partneri elégedettségmérésnek. A nevelõk saját megítélése is javult, ez talán annak köszönhetõ, hogy jobban odafigyelünk egymás munkájára.
A nyitott kérdésekre adott válaszokból is kiderül, hogy az iskola egyik erõssége a jól képzett, gyermekközpontú, emberséges tanári kar.

3. Tanórán kívüli tevékenységek
Mérésben érintett területek: rendezvények, kirándulások, felzárkóztató foglalkozások száma, szervezettsége, eredményessége, tehetséggondozás.
Kiemelkedõen jó megítélést kap ez a terület, különösen a diákok részérõl. Egyedül a kirándulások számát keveslik a tanulók.
A mûvészeti iskola tevékenységét minden kérdezett szintén pozitívan értékeli.
Az eltérõ képességûekkel való egyre intenzívebb foglalkozás (felzárkóztatás, tehetséggondozás) miatt nõtt meg a nevelõi mutatók értéke.

4. Tanulókra esõ terhelés megítélése
Mérésben érintett területek: a tanulásra fordított idõ elemzése és a tanulókkal szemben támasztott követelmények mértéke.
A szülõk és a tanulók kicsit átlag fölöttinek érzik a terhelést, bár bevallottan a nagy többség másfél óránál kevesebbet készül otthon naponta.
Többen úgy gondolják, hogy a követelmények magasak az iskolában, akár napi három óra otthoni felkészülésre is szükség lenne a megfelelõ órai teljesítményhez.
A pedagógusok inkább alacsonynak ítélik a terhelést, különösen a diákjaik által tanulásra fordított idõt. A nevelõk az otthoni felkészülésre fordított ideális és szükséges idõt 1,5 és 2 óra közöttire becsülik.

5. Általános elégedettség értékelése
Mérésben érintett területek: fegyelem, a tanulók elismerése, a tanítás eredményessége, ügyintézés, az iskolai munka szervezettsége, az iskola jó hírneve.
A szülõk esetében feltûnõen magasabb ez az átlag. A diákok és a pedagógusok esetében a fegyelmet sokan csak közepesre pontozták, valamint ezzel összefüggõen a tanítás eredményességét is javítandónak látják.

6. Globális elégedettség
Mérésben érintett területek: az általános iskola mûködésének átfogó minõsítése.
A diákok és a nevelõk esetében némi csökkenést, a nevelõk esetében halvány növekedést látunk az elõzõ évhez képest.
Összességében azt figyelhetjük meg, hogy egyre egységesebb az iskola megítélése.

7. Erõsségek – gyengeségek
A kérdõívek legizgalmasabb része a nyitott kérdésekre adott válaszok elemzése. Valamennyi véleményt érdemes és szükséges akár egyedileg is mérlegelni, megvizsgálni.
Az iskola erõsségei közt minden partner az elsõ három közt említette a tehetséggondozást, a versenyfelkészítést és versenyeredményeket. Hasonló módon mindenki elismeri az iskolai rendezvények színvonalát, a hagyományõrzõ programokat.
A szülõk, külsõ partnereink és különösen az alsós diákok a pedagógusok felkészültségét, emberségét, türelmét értékelik.
A pedagógusok a felzárkóztató és fejlesztõ tevékenységet, a diákok a tanórákat, a tanulási lehetõségeket, a szülõk és a külsõ partnerek az oktatás színvonalát és a mûvészeti iskola képzéseit tartják elismerésre méltónak legtöbbször.
A fejlesztendõ területek megítélése egységesebb, bár itt is rendkívül sokszínû a kép.
A fegyelem, különösen a tanórán kívüli fegyelem erõsítését minden partnerünk fontosnak tartja.
A régi iskolaépületek felújítását (nyílászárók cseréjét, épületkorszerûsítést, tornaterem bõvítését, udvari játékok készítését stb.) szintén mindenki szívesen venné.
Újdonságként tûnik fel egyre több esetben a tagozatok indításának az igénye, partnereink közül többen ebben látják a tanulómegtartó erõ növelésének lehetõségét.

Köszönjük valamennyi megkérdezettnek a válaszadást, amivel hozzájárultak ahhoz, hogy reális képet kapjunk az iskolai folyamatokról, az iskolával szemben állított elvárásokról.
Reméljük, a következõ évek fejlõdése mindannyiunk javára és megelégedésére fog szolgálni.

Mellékletként megtekintheti a cikkhez tartozó grafikonokat

- Poroszkainé Urszin Márta és
Kovácsné Nagy Ágnes
intézményi minõségirányítás felelõsök -