Néprajzi Rovat
December - Szentkarácsony hava, télelõ hó

Advent: Az egyházi év kezdete, a karácsonyi elõkészületek idõszaka. Kezdete a Szent András napját (nov. 30.) követõ vasárnap elõestéje. Eredete az V–VI. századra nyúlik vissza. Ezt az idõszakot jellemezték a böjtök, a hajnali misék, a roráték. Tiltott dolog ez idõszakban a lakodalom, a zenés mulatság.

December 4. - Borbála napja: Keresztény hitéért megkínozták majd kivégezték. Bányászok, várak, tüzérek védõszentje, a hajadon lányok pártfogójának tekintették. Katalinnal együtt a lányok pártfogója, andrásolónap. E napra jellemzõek a nõi munkatilalmak. Tiltott dolog volt a fonás, a varrás és a söprés. Borbála napi nõi látogató nem hoz szerencsét a házra. A boszorkányok e napon szerezték be a rontáshoz szükséges ruhadarabokat, ezért tilos volt a ruhát kint hagyni. Tilos ajándékozni, kölcsönadni, mert az elvinné a szerencsét a háztól.

Javasolt munka a borfejtés, tollfosztás. Ha a Borbála napon vízbetett gyümölcság kivirágzott karácsonyra, a lány férjhezmenetelére jósoltak.

December 6. – Szent Miklós napja: Szent Miklós a IV. században élt Myra városában. Polgárok, diákok, molnárok, halászok, kereskedõk, pékek, révészek patrónusaként tisztelték. Miklós püspök tetteirõl legendák szólnak. Híres volt jótékonyságáról. Az idõjárással kapcsolatos hiedelmek szerint ilyenkor már havazik, mire azt mondják: Miklós megrázta a szakállát, melybõl a karácsonyi idõjárásra következtettek. A gyermekeket megajándékozó Mikulás alakjának a magyarság körében kevés hagyománya van, német területrõl származik.

December 7. – Ambrus napja: Ezen a napon a méhészek és a mézeskalácsosok ünneplik védõszentjüket.

December 13. - Luca napja: Szent Luca hitéért halt mártírhalált. A néphit szerint a bûnbánó utcanõk, varrónõk, szembetegségben szenvedõk védõjeként ismert. A Gergely-féle naptárreform elõtt az év legrövidebb napja volt. Legszigorúbb dologtiltó nap a nõknek, mivel a gonoszjáró napon mindenhol boszorkányok leselkednek. A Luca szék készítésének kezdõnapja, melyet elõírások szabályoztak. 9 féle fából kellett karácsonyra elkészülnie. Kökény, boróka, jávor, körte, akác, jegenyefenyõ, rózsa, som, cser az alkotója a széknek, melyre az éjféli misén felállva felismerték a falu boszorkányait. Fiatal legények házról házra járva „kotyolnak” - megvarázsolják a tyúkokat, hogy jó tojók legyenek, és sok termékenységre, bõségre utaló kívánságot mondanak. Elterjedt szokás még a Luca-napi búzahajtatás (a gazdasszony Luca napján egy marék búzát tányérkára tett, locsolta, és a búza karácsonyesti állapotából következtettek a jövõ évi termésre) és a Luca-kalendárium készítése (a karácsonyig tartó 12 napból a következõ év hónapjainak idõjárására következtetnek).

December 21. – Tamás: E naphoz néhol férjjósló praktikák kapcsolódnak. Többnyire azonban arról nevezetes, hogy ilyenkor ölik a disznót. Az ekkor vágott disznónak tamásháj a neve. Kelések gyógyítására találták alkalmasnak. Medvesalján úgy tartották, hogy az ezen a napon vágott disznó sózott vérét el kell tenni, mert alkalmas a köszvény gyógyítására. A Mura-vidéken úgy hitték, aki ezen a napon disznót öl, annak minden évben le kell vágnia valamit, mert Tamás öl, elpusztítja valamelyik állatát. Ha Tamás reggelén friss hó esett, boldog, békés karácsonyt remélhettek.

December 24. - Ádám-Éva napja: Az adventi idõszak utolsó napja. Sok hiedelem kapcsolódik a naphoz. Tilos volt: fonni, mosni, foltozni, mosogatni, kölcsönadni, mert ez bajt hozhatott a családra. Sok helyen böjtölnek Szenteste, ünnepi ételnek halat esznek. E napon állítunk karácsonyfát. A karácsonyfa állításának szokása német földrõl került hozzánk.

December 25. - Karácsony napja: Eredetileg a téli napforduló ünnepe. A kereszténység ezen a napon ünnepli Jézus megszületését. A család ünnepe. Tiltott dolog volt a munka. Az éjféli misevégzõ harangszóval fejezõdött be a születés szent idõszaka. Legismertebb karácsonyi népszokás, a betlehemezés dramatikus formában adja elõ a Szent-család szálláskeresésétõl a napkeleti királyok látogatásáig a cselekményeket. A betlehemezés kerete legtöbbször profán pásztorjáték.

December 26. - Karácsony másodnapja: István napja, termésvarázsló nap. Ha zúzmarások a fák, és kisüt a nap, akkor a hiedelem szerint jó makktermés várható.

December 27. - János napja: Karácsony harmadnapja. Híres névköszöntõ nap. A szõlõsgazdák bort szentelnek, és minden hordóba töltenek egy kicsit, hogy meg ne romoljon. Ami megmaradt, elteszik gyógyszernek és isznak „Szent János poharából”.

December 28. - Aprószentek napja: Egészség varázsló nap, sok helyen vesszõbõl font korbáccsal megcsapkodják a lányokat, hogy szépek, egészségesek legyenek. A gyermekek megörvendeztetésének napja.

December 29. – Tamás napja: E nap országszerte disznótorokat tartanak. A disznó háját elteszik, hogy gyógyító írt készítsenek belõle.

December 31. - Szilveszter napja: Az év búcsúztatásának legvidámabb éjszakája. Az elsõ évezred végén élt Szilveszter pápa ünnepe. Ezen az éjszakán eltemetik az ó esztendõt és különbözõ varázslásokkal, praktikákkal igyekeznek megtudni, hogy mit hoz az újév. Legismertebb az ólomöntés, amikor a frissen öntött ólom formájából jósolnak vagy a gombócfõzés, amikor papírszeletekre férfineveket írnak, ezeket gombócokba dugva forró vízbe dobják, s amelyik legelõbb a víz színére emelkedik, az lesz a neve a leányjövendõ férjének.

Források:
http://library.thinkquest.org/03oct/00572/htmls/12.htm,
http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kjfc/0/13990/1,
http://mek.oszk.hu/02100/02152/html/07/182.html