November – Szent András hava, Õszutó

November hónapot a népi hagyományban Szent András havának, Nyilas havának, vagy Õszutó hónak nevezik. Azt mondják róla, hogy e hónap az õsz utolja. Ilyenkor nem kell már sokat várni a tél beálltára. „November, december, lábon áll a hóember.” Márton madara, a holló is bejön már az erdõbõl, ellepi a szántóföldeket, élelem után kutatva.

November 1. - Mindenszentek napja
E nap estéjének halott-tiszteleti szokásai a római Feralia õsi halotti ünnepeibõl nõttek ki. Manapság is a halottakra emlékezünk ilyenkor. Szokás a sírok megtisztítása, rendbe hozása. Ilyenkor fel is díszítik a sírokat, virágokat visznek, gyertyát gyújtanak az elhunytak tiszteletére. A néphit szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak, ezért sokfelé szokás, hogy számukra is megterítenek, kenyeret, sót, vizet tesznek az asztalra. A bukovinai magyarok körében szokás volt, hogy ilyenkor sütöttek, fõztek, az ennivalót kivitték a temetõbe, vagy pedig osztogatták. Aki ezen a napon nem tud kimenni a temetõbe, az otthon gyújt gyertyát. Zentán mindenszentek napján a család minden tagja meggyújt egy gyertyát, azt tartották, hogy akié a legelõször leég, az hal meg leghamarabb.

November 2. - Halottak napja
Ez a nap is a halottaké. Az élõknek viszont tilos a munka. Szlavóniában például ilyenkor semmiféle földmunkát nem lehet végezni, hogy ne háborgassák a halottakat. Ehhez a szokáshoz kapcsolódik az az elképzelés is, hogy ha ezen a napon valaki mégis megszegné a munkatilalmat, akkor keléses lesz (bõrkiütései lesznek). E nap idõjárás-jóslatai sem a szokványosak, ilyenkor ezek az elképzelések is a halottakkal kapcsolatosak. Egyes helyeken például azt mondják, ha e napon esik az esõ, akkor sok felnõtt halott lesz a következõ évben.

November 11. - Márton napja
Ez a nap régen a gazdasági év fontos õszi zárónapja volt. Baranyában például ilyenkor hajtották be a gulyát telelõre. Mártont gonoszjáró, idõjósló, rámutató és tiltó napnak is tartották. Baranyában azt tartották, hogy márciusban olyan lesz az idõ, mint a Márton-napi. Más elképzelések szerint a nap idõjárása a következõ 40 nap idõjárását határozza meg. A naphoz kapcsolódva emlegetik Márton lúdját, ugyanis ez a lúd hízlalásának az ideje. Egyébként ezen a napon ludat illik enni. Aki ugyanis nem eszik ezen a napon libát, az egész évben éhezni fog. A liba-lakomához ilyenkor az újbort is megkóstolják, ezért mondják azt, hogy „a bornak Márton a bírája.”

November 19. - Erzsébet napja
Ez a nap is idõjárási „rámutató nap”. (Megmutatja, hogy milyen lesz egy következõ idõszak idõjárása.) Erzsébet napján, ha esik, akkor lágy tél lesz, nem kell félni a nagy fagyoktól. Azt is mondják, olyan lesz az idõ karácsonykor, mint amilyen Erzsébet napján. Népi megfigyelések szerint Erzsébetkor általában leesik az elsõ hó, erre szokták mondani: „Erzsébet megrázza a pendelyét” (alsó szoknyáját).

November 22. - Cecília napja
A holdban látható foltokat magyarázták Cecília, más néven Cicelle alakjával, aki a hagyomány szerint táncol a holdban, Dávid király pedig hegedül. Szent Cecília egyébként Versec városának védelmezõje. Gondoskodik a szõlõsgazdákról, ott lebeg a levegõben, és fonalat húz Versec körül, hogy városát semmi baj ne érje.

November 25. - Katalin napja
Ez a nap szintén rámutató nap, megmutatja, hogy milyen lesz január idõjárása. Az pedig még ennél is elterjedtebb, még ma is közszájon forgó, a naphoz kapcsolódó idõjárásjóslás, hogy: „Ha Katalin kopog, karácsony locsog.” Katalin nõi dologtiltó nap is, a Szerémségben azt tartották, hogy ilyenkor nem szabad kenyeret sütni. Más helyeken viszont a férfiaknak nem szabad ilyenkor dolgozni. Csantavéren ilyenkor a fiúk böjtöltek, mert azt tartották, hogy akkor megláthatják jövendõbelijüket.

November 30. - András napja
A téli évnegyed kezdõnapja, s mint ilyen férjjóslásra, párjóslásra kiválóan alkalmas. Ilyenkor készítették a lányok az András-pogácsát, melyek közepébe férfi neveket sütöttek. Ezeket kitették a küszöbre, és amelyiket legkésõbb vitte el a kutya, a benne lévõ cédulán olvasható név volt a jövendõbeli neve. A leendõ férj foglalkozására pedig az ólomöntéssel következtettek. Egy rossz kanálban ólmot melegítettek, majd egy bögre hideg vízbe öntötték. A változatos alakúra dermedt ólomba próbáltak foglalkozást idézõ figurákat belelátni. A késõbbi Luca nap hagyományaihoz hasonlóan ezen a napon is készítettek hagyma-kalendáriumot. Egy nagy fej hagymáról lehámoznak 12 egészséges lemezt, mindegyikbe sót szórnak. Egy-egy hagymalevél egy-egy hónapot jelöl. A hagymákat feltették a kemence tetejére, s amelyikben újévre elolvadt a só, arról a hónapról tudni vélték, hogy esõs lesz. Bánátban ilyenkor már megkezdõdtek a disznóölések, mert elég hideg volt már ehhez. Andrással befejezõdik a zajos mulatozás idõszaka, mert elkezdõdik az advent.

(Felhasznált irodalom: Penavin Olga: Népi kalendárium, Magyar Néprajz VII., Róheim Géza: Magyar néphit és népszokások.)

- gyûjtötte: Totya -