Személyes adataink az Interneten

A kor elõrehaladtával, és az Internet térhódításával egyre közelebb jutunk ahhoz, hogy a személyes és papíron történõ ügyintézést átvegye a digitális, Interneten végbemenõ forma.
Ezzel a módszerrel egyetemben megjelent a jelszó használata, a digitális aláírás. Ha nem vagyunk elég körültekintõek, visszájára is fordulhat a dolog, és személyiségünket, adatainkat illetéktelenek kezébe adhatjuk.

Személyiségünk az Interneten
A legelterjedtebb módszer az Internetes ügyintézésre, amikor egy adott e-mail postafiókkal és egy általunk megadott jelszóval azonosítjuk magunkat. Fontos azonban szem elõtt tartani, hogy megfelelõen bánjunk ezekkel. Az Internet megjelenésekor az e-mail-t szinte csak magán jellegû levelezésre használtuk, mára ez azonban megváltozott: hírlevelekre, nyereményjátékokra iratkozunk fel, sok-sok oldalon, ezzel azonosítva magunkat. Az e-mail használatának népszerûségével elterjedtek a kéretlen reklámüzenetek (spam-ek).
Meg kell fontolni, mire, hova és miért adjuk meg címünket, mert rengeteg, úgymond spam-robot foglalkozik azzal, hogy a világhálót böngészve, nyilvánossá tett elektronikus levélcímeket gyûjtsön be, és azt megszennyezze. Érdemes tehát több e-mail címet fenntartani és különbözõ szûrõket beállítani.

Jelszó
Sok az unatkozó és a kárt tenni akaró ember az Internetes felhasználók körében. Ha nem választunk megfelelõ jelszót, akár mi is áldozataivá válhatunk áldatlan tevékenységüknek. Sokan nem törõdve ezzel a problémával; születési dátumukat, keresztnevüket vagy más, egyértelmûen kikövetkeztethetõ adatukat adják meg jelszóként, miközben úgy gondolják, „ugyan ki kíváncsi az én leveleimre!” Viszont roppant kellemetlen helyzet alakulhat ki, ha valaki a nevünkben tevékenykedik, és hozzáfér személyes jellegû levelezésünkhöz vagy egyéb adatunkhoz. Ha az e-mail postafiókunkhoz hozzáférnek, bármelyik regisztrációt felhasználhatják, ami azzal a címmel történt („elfelejtettem a jelszavam” funkció). Fontos tehát odafigyelve megválasztani a jelszavunkat, lehetõleg olyan módon, hogy senki ne logikázhassa ki azt, és az esetleges jelszó-emlékeztetõ se utaljon rá konkrétan.

Közösségi portálok, adatlapok
Hozzávetõlegesen 2004 elején jöttek divatba a közösségi portálok. Elsõdleges céljuk a régi kapcsolatok, volt osztálytársak felkutatásának elõsegítése. Rengetegen használják, javarészt fiatalok (e pillanatban több mint 1000 ongai felhasználó van regisztrálva az egyik ismert közösségi portálon). Ezeken az oldalakon számos személyes adatot közzé tehetünk magunkról, a telefonszámunktól lakcímünkig, amit rosszabb esetben a portál összes tagja láthat. Egy nemrég megjelent cikk szerint, a levelezés, a hírolvasás, a blogírás stb. mellett külön kategóriába sorolható internetes tevékenység az „iwiwezés”, ami abból áll, hogy egymás adatlapjait böngésszük ezeken a sûrûn látogatott közösségi oldalakon. Oda kell figyelni tehát, hogy milyen adatok jelennek meg rólunk mások számára. Egy másik cikk szerint, egyes munkaadók az éppen jelentkezõ munkavállaló után keresnek ezeken a portálokon és bizonyos esetekben befolyásolhatja õket, amit ott látnak az illetõrõl.
E sorokat javarészt személyes ismereteim és tapasztalataim alapján írtam, de bárki a témára keresve hasonló tartalmú írásokat találhat. Számtalan Internet-felhasználó soha nem fogja megtapasztalni ezeket a negatívumokat, de bármikor megtörténhet ilyesfajta kellemetlenség. A lényeg az, hogy igenis figyeljünk oda, hogyan használjuk az Internetet, amilyen horderejû újításokat hozott életünkbe, olyannyira növelte az esélyt, hogy visszaéljenek adatainkkal.

- Totya -