Egészségmegõrzõ rovat

Izomrángás, izomgörcs - Derült égbõl villámcsapás…

Akit már egyszer is utolért az izomgörcs, biztosan nem kívánja vissza… Az izomrángás sem kellemes: kínos pillanatokat okozhat, ha nem a megfelelõ idõben és helyen „jön ránk”... Az emberi szervezetben háromféle izom fordul elõ: simaizom, harántcsíkolt és szívizom. E három izomfajtának mind a szerkezete, mind a mûködési mechanizmusa más és más.

Izomtan
Minden izom mûködéséhez szükség van az idegrendszer vezérlésére, enélkül az nem képes mûködni. A simaizmok gyakorlatilag azokban a szerveinkben találhatók, amelyeket nem tudunk akaratlagosan befolyásolni: belek, érhálózat, szõrtüszõk, légutak egyes részei stb. A simaizmokra lassú, tartós összehúzódás jellemzõ.
A harántcsíkolt izomrostok alkotják azokat az izmokat, amelyeket összefoglaló néven vázizomzatnak hívnak – ezeknek köszönhetõen tudunk mozogni. Ezek az izmok akaratlagosan mozgathatók, sõt a mozgás erõsségét, sebességét, intenzitását is befolyásolni tudjuk.
A szívizom különleges szerkezetû, hiszen olyan szervrõl van szó, amely egész életünk során dolgozik.

Mûködési feltételek
Az izmok mûködéséhez számos tényezõ együttes hatására van szükség:
- Az idegrendszer, illetve a mozgató idegrostok épsége és megfelelõ mûködése.
- Az izmok megfelelõ állapota.
- Bizonyos ionok – nátrium, kálium, kalcium – és ásványi anyagok – magnézium – megfelelõ mennyiségû jelenléte az izmokban.

Így alakul ki
Az izomrángást szaknyelven mioklónusznak hívják. Jellemzõje az izmok szakaszos, gyors megfeszülése és ellazulása, ez pedig gyors rángást okoz az érintett izomban. A rángatózás bármelyik harántcsíkolt izmot érintheti, és számos oka lehet. Korlátozódhat egyetlen izomra vagy izomcsoportra, de kiterjedhet egy egész testrészre, vagy akár az egész testre is – ez történik például az epilepszia bizonyos formáiban.
Milyen okok vezetnek az izomrángáshoz? Mivel az izmok mûködését elsõdlegesen az idegrendszer irányítja, nem meglepõ, hogy számos kórkép, illetve az idegrendszert érintõ elváltozás esetén az izmok mûködése is megváltozik: izomrángás jelentkezik. Megfigyelhetõ olyan kórképek esetén, mint az epilepszia bizonyos formái, de jellemzõ a Huntington-chorea elnevezésû betegségre is. Ez öröklött betegség, nagy többségében a nõket érinti, és általában 30–40 éves kor között kezdõdik. Jellemzõje a nagy kiterjedésû, akaratlan mozgás.
Bár nem teljesen azonos vele, ide sorolható a tremor elnevezésû jelenség is, ami finom hullámú remegést jelent, és bizonyos fokig élettaninak tekinthetõ. (Azaz: mindenkinél elõfordul, de általában olyan kis mértékû, hogy észre sem vehetõ.) Felerõsödik, sõt általában zavaró mértékûvé válik Parkinson-kór esetén. Izomrángás léphet fel áramütés hatására is, természetesen ebben az esetben a testen átfolyó áram közvetlenül ingerli az izmokat. Az amfetamint – speedet – rendszeresen fogyasztóknál szintén felléphet izomrángás elvonási tünetként.

Csuklás
Az izomrángás jellegzetes és mindenki által ismert formája a csuklás. Oka a rekeszizom ismételt görcsös összehúzódása, ami együtt jár a hangrés gyors összehúzódásával, és az itt áramló levegõ okozza a jellegzetes csukló hangot. Csukláskor valami ingerli a rekeszizmot ellátó ideget. Mivel a rekeszizom mûködését az agyi légzõközpont irányítja, ennek izgalma is okozhat csuklást. A legtöbb csuklás ártalmatlan, hirtelen kezdõdik, majd néhány perc után magától megszûnik.
Kiváltó oka lehet:
- forró étel/ital
- fûszeres ételek
- túlevés.

Ezekben az esetekben bátran használjuk a házipraktikákat: tartsuk vissza légzésünket, igyunk néhány korty hideg vizet, vagy finoman nyomkodjuk meg a szemgolyónkat is!
Jó tudni! Bizonyos esetekben súlyosabb bajt is jelezhet a csuklás:
- tüdõgyulladást
- káros anyagok felszaporodását a vérben
- agytumort
- szélütést.

Ezekben az esetekben a csuklás hosszú ideig fennáll, és kezelése sem egyszerû, többnyire gyógyszerekre van szükség.

Érdekességek
- A tremort egyszerûen megfigyelhetjük saját magunkon is. Elõrenyújtott kezünkre helyezzünk egy újságpapírt, és figyeljük meg, mozog-e?!
- Sokaknál idegesség, félelem esetén a tremor felerõsödik, ilyenkor mondjuk, hogy remeg kezünk-lábunk.

Izomgörcs
Izomgörcs esetén az egész izom hirtelen és többnyire fájdalmasan összehúzódik. Egészséges emberek esetén ez többnyire ártalmatlan jelenség. Oka általában az izom átmeneti vérellátási zavara. Gyakori az izomgörcs erõteljes testmozgás után vagy közben, különösen akkor, ha mozgás elõtt nem melegítettük be megfelelõen az izmokat. Sportolás után akkor jellemzõ, ha a mozgást nem követi az izmok megnyújtása.

Éjszakai ébresztõ
Sokaknál alvás közben lép fel lábikragörcs. Nem tudjuk pontosan, mi okozza, és miért éjszaka jelentkezik, de feltételezik a magnézium-, kálium-, illetve a folyadékhiányt. Egészségeseket is érint, de a cukorbetegség, a keringési rendellenességek és bizonyos gyógyszerek fokozzák elõfordulását. Az esetek többségében nem igényel különösebb beavatkozást. Hatásos a lábfej óvatos visszafeszítése, a pipálás, az óvatos járás, vagy a begörcsölt izmok finom masszírozása.
Fontos! Ha gyakran rándul éjszaka görcsbe a lábikránk, valószínûséggel gond van az ásványianyag-háztartásunkkal. Ilyenkor ajánlatos naponta legalább 1,5–2 liter folyadék elfogyasztása, és a magnézium-, illetve a kalciumpótlás. Ismétlõdõ izomgörcsöt okozhat a nagyfokú, állandó stressz is.
Jellegzetes formája az izomgörcsnek, ha valakinek bizonyos távolság megtétele után nagyon fájdalmasan begörcsöl a vádlija, de néhány perces pihenés után a fájdalom megszûnik, majd adott távolság megtétele után ismét elõjön. Ez a jelenség érszûkület esetén fordul elõ, és oka, hogy a mozgás következtében megnövekedett oxigénszükségletet a szûk erek nem tudják biztosítani.

Endokrin okok
A belsõ elválasztású mirigyek számos anyagcsere-folyamatot ellenõriznek a szervezetben: több mirigy is részt vesz az ásványianyag-háztartás biztosításában. Ezen mirigyek bármelyikének rossz mûködése okozhat ásványianyag-hiányt, és így izomgörcsöt.
Kalciumhiány okozza a tetániás görcsöt. Legjellemzõbb tünete a kézfejek õzfejtartása. Hátterében gyakran a mellékpajzsmirigy alulmûködése áll. De erre kell gondolni olyankor is, ha pajzsmirigymûtétet követõen gyakran fordulnak elõ görcsök.
Izomgörcs lehet az elsõ jele a D-vitamin-hiány okozta rachitisnek is, de egyes esetekben hasnyálmirigy-gyulladást is jelezhet. Ritkán a tetánia jelenségét a mellékvese túlmûködése okozza.

Amikor orvos kell…
Az izomgörcsök nagy része ártalmatlan, s folyadék- és ásványianyag-pótláson kívül egyéb kezelést nem igényel. Más esetekben viszont komolyabb problémák állhatnak a háttérben, így ha a görcsök gyakran ismétlõdnek, érdemes utánajárni az eredetüknek.
Források: dr. Móritz Hajnalka nyomán, ill. InforMed, Ideál életmód magazin.

- szerk.: Gál Lászlóné védõnõ -