Néprajzi Rovat
Október Mindszent hava, Õszhó, Magvetõ hava
Hideggel ijesztõ Mindszent hava, te mint borzasztod és búsítod szívünket... - A legrégebbi kalendáriumok jellemezték így októbert, amelynek persze inkább csak az utolsó harmada szokta meghozni a deres, fagyos hajnalokat. Ez a lombhullást is felgyorsító, késõ õszies idõszak késztette a hajdani névmagyarítókat, hogy a tizedik hónapunkat, az elmúlást jelképezõ, november eleji halottas ünnepünkrõl, minden-szentekrõl nevezzék el.
Hónapunk neve a latin October, Nyolcadik hónapnévbõl ered, mivel a régi római naptárban az évkezdõ márciustól számítva ez volt az év nyolcadik hónapja. Számos népi jövendölés kapcsolódik ehhez a hónaphoz, melyek fõként az idõjáráshoz kapcsolódnak. Ezek szerint, ha sok a zivatar, szeszélyes, szeles telünk lesz, vagy ha októberben fagy és szél van, a januári hónap ígérkezik enyhének. Ha meleg van, akkor a február lesz hideg, de szokták azt is mondani, hogy amilyen az októberi idõjárás, olyan a márciusi is.
Október 4. - Assisi Szent Ferenc napja: 1181-ben született Assisiben. A ferences rend megalapítója, aki az evangéliumi szegénységet, alázatosságot, irgalmasságot hirdette. Ha ezen a napon ültettek kotlót, nyírfaágat tettek a fészekbe, hogy a csirkék el ne pusztuljanak. Úgy gondolták, a nyírfaág mindaddig, míg a csirkék ki nem kelnek, megvédi õket az ártó, gonosz hatalmaktól. Ezen a héten szokás volt kanászostorral durrogtatni a hegyen a gonosz szellemek elûzésére, és ez az idõ volt a legalkalmasabb a vetésre, a szüret kezdetére.
Október 15. -Teréz napja: Szent Teréz a 16. században élt. Ez a nap sokfelé a szüret kezdete, elsõsorban az erdélyi magyar borvidékeken, de Somló hegyén is; Egerben Teréz-szedés a neve. A Bánságban és Bácskában asszonyi dologtiltó nap volt, amikor nem moshattak, és kenyeret nem süthettek. E nap környékén szokott hazánkban beköszönteni az úgynevezett vénasszonyok nyara. Ilyentájt a hûvös de nem fagyos éjszakákat langymeleg, napos, kellemes nappalok követik. Ez a kellemes idõszak igen kedvezõ a szüretelõknek és a lakodalmasoknak.
Október 16. - Gál napja: A halászat befejezõ napja: tavakon, folyókon utolsó nagy közös halfogást tartanak. A makk érését e naptól számítjuk.
Október 20. - Vendel napja: A legenda szerint Szent Vendel a 7. században élõ ír királyfi volt, remetéskedett, majd egy birtokoshoz szegõdött, annak nyáját ellenõrizni. A jószágtartó gazdák és pásztorok védõszentjükként tisztelték. Ha állatvész ütött ki, azt mondták, Vendel viszi az állatokat. E napon nem fogták be a jószágot, és vásárra sem hajtották. Sokfelé búcsúnapként is szolgált. A templomból körmenettel vonultak Szent Vendel szobrához, akit pásztoröltözetben, lábánál kutyával és báránnyal ábrázoltak. A pásztorok ünnepe, a juhtartó gazdák mulatozásának napja volt.
Október 21. - Orsolya napja: A hajdúböszörményi pásztorok úgy tartották, ha ilyenkor szép az idõ, akkor az karácsonyig meg is marad. Úgy vélték, amilyen Orsolya-napkor az idõ, olyan lesz a tél. Kõszeg környékén hagyományosan ezen a napon kezdték a szüretelést. A káposzta és a kerti veteményes betakarításának a napja.
Október 23. János napja: A megrövidült nappalt jelzi, hogy sok helyen ekkor gyújtanak lámpát a szobában.
Október 26. - Dömötör napja: A keleti egyház kedvelt szentje, a 4. században a nagy keresztényüldözések idején vértanúhalállal halt. Az ország keleti felében õ volt a juhászok pártfogója. Juhászújévnek is nevezik, mert ezen a napon számoltatták el, vagy hosszabbították meg a juhászok szolgálatát. A Dömötör-napi hideg szelet a kemény tél elõjelének tartják.
Az Alföldön ezen a napon állatvásárokat tartottak, többnapi mulatságokat, juhászbálokat rendeztek, például Hortobágyon vagy Szegeden. E napon a juhászok a plébánia udvarán birkapaprikást fõztek, a juhásznék bélest sütöttek. Ez volt a bezáró mulatsága a juhászévnek.
Október 28. - Júdás napja: Hegyalján ilyenkor kezdték Tokajon a szüretet, amirõl regula is szól:
Rég felírta Noé Tokaj hegyormára
Hegyaljai kapás várj Simon Judára.
A szüreti szokások a szõlõszedés utolsó napjához kapcsolódnak. Közvetlen a szüret után gyakori a szüreti felvonulás, majd az ezt követõ bál. A szüret idõpontja a 1819. században valamilyen jeles naphoz kötõdött.
Simon, Júda napja is szorosan kötõdött a juhászélethez - mint az ezt megelõzõ Demeter-nap is. Ekkorra a nyájak behajtását mindenképpen be kellett fejezni. Amennyiben szép idõ van e napon, akkor jó termésre van kilátás a következõ évben.
Október 31. Farkas napja: A faültetésre az egyik legkedvezõbb nap
(Felhasznált anyagok: ttp://www.origo.hu/archivum/ORI5IDOUJ5/20051003oktober.html,Hhunhír.hu népi kalendáriuma)
- gyûjtötte: Totya -
