Olvasói levél: A falumúzeum munkálatairól - a valóságnak megfelelõen

Tisztelt Szerkesztõ Úr!

Az Ongai Kékdaru idõszaki kiadványban 2008. augusztus 12. napján, a 9. oldalon megjelent, „Folytatódtak a falumúzeum munkái” címû cikke vonatkozásában a vonatkozó törvény által biztosított lehetõség szerint sajtó-helyreigazítási kérelemmel fordulok Önhöz a törvényes határidõn belül, mivel a cikkében közöltek a valóságot nem fedik, a meg nem nevezett, de a cikkbõl teljes egészében beazonosítható emberek becsületét sérti az Ön által megfogalmazott elferdített, hamis tényközlés, amely arra is alkalmas, hogy másokban – a cikk olvasóiban – a valóságtól eltérõ, negatív vélemény alakuljon ki az egyébként a nagyközség érdekeit szolgáló beruházásról.
Felhívom, hogy az alábbi cikket a kiadvány legközelebbi számában tegye közzé – megjelölve, hogy annak kiadására sajtó-helyreigazítási eljárás keretei között került sor – ellenkezõ esetben a törvény által biztosított lehetõségemmel élve bírósághoz fordulok, és Öntõl a valótlan, elferdített tények közléséért kártérítést fogok követelni.
Úgy gondolom, hogy Ön anélkül közölt tényként dogokat a cikkében, hogy arra bármilyen adat vagy tény bizonyítékul szolgált volna.

A falumúzeum munkálatairól - a valóságnak megfelelõen

Onga nagyközség lakói és az idelátogatók nagy örömére elkezdõdtek, és várhatóan szeptember végére befejezõdnek a falumúzeum építésének, felújításának munkálatai.
Az Ongai Kékdaru legutóbb megjelent számában igazságtalanul, becsületsértõen rágalmazták a helyszínen dolgozó, a közjaváért tevékenykedõ önkormányzati alkalmazottakat, hiszen lealacsonyítóan valótlanul azzal vádolták õket, hogy tudatlanságuknak, nemtörõdömségüknek, szakmai hozzá nem értésüknek köszönhetõen több tucat tûztövist, kecskerágót vágtak ki, mert „vagy nem vették észre azokat (...), vagy nem volt kedvük lehajolni, és elõbb kiszedni a gazt a növények szára körül.”
Felháborítónak tartom a cikk írójának fenti megjegyzését, hiszen mindenki (köztük az önkormányzat alkalmazottai), aki a falumúzeum felújításán dolgozik szívügyének tekinti annak igényes kialakítását, rendbe tételét. Az önkormányzati alkalmazottak csak olyan munkát végeznek el, amely a terület végsõ formájának kialakításához szükséges, semmilyen indokolatlan kárt nem okoztak és nem is fognak okozni a munkálatok befejezéséig. Nem tartom igazságosnak a cikk íróját azért sem, mert saját, pillanatnyi benyomásának teret adva írt meg egy olyan cikket, amely több ember becsületét és még több ember jóérzését sérti. A valóság teljes elferdítése, hogy a kulturális egyesület tagjai azért végeztek „növényszabadítási akciót”, és ezt követõen gyomirtást, hogy késõbb az önkormányzati alkalmazottak nehogy összetévesszék a gyomot a dísznövényekkel. Úgy gondolom, hogy a rosszindulat ilyen mértékû megnyilvánulása már önmagában is a cikk íróját minõsíti.
Kérdezem én: tett valamit a cikk írója azért, hogy az általa sajnálatosnak tartott helyzetet tisztázza azokkal, akik feltehetõleg többet tudnak a felújításról, annak menetérõl? Megkérdezte az ott dolgozó lepocskondiázott alkalmazottakat arról, hogy pontosan mit, miért végeznek? Természetesen nem.
A cikk utolsó elõtti bekezdésében található a következõ vélemény: „Ha már azok se figyelnek oda az értékeinkre, akiknek ez a dolguk, akkor mit várhatunk az egyszerû állampolgároktól?” Álláspontom szerint az értékeinkre mindenkinek oda kell figyelnie, függetlenül attól, hogy mivel foglalkozik, mindegy, hogy az illetõ képviselõ, vagy lakos a nagyközségben. Az önkormányzat alkalmazottai a falumúzeum építését, felújítását szívügyüknek tekintik, õk igenis figyelnek az értékeinkre, ellenben azok, akik fals információkkal próbálják a közhangulatot ellenük fordítani, azok inkább mást tekintenek szívügyüknek.
És végül külön kell reagálnom a cikk utolsó bekezdésére, amely azt sugallja, hogy az ott tevékenykedõ emberek közremûködtek több kiállítandó fémtárgy pl. a nagy rézmozsár eltûnésében. Úgy gondolom; hogy a falumúzeum területén dolgozó összes alkalmazott tisztességes, becsületes ember, akikre nézve becsületsértõ a cikk írójának megállapítása. Abban az esetben, ha bármilyen bûncselekmény elkövetésérõl tudomással bír a cikk írója, állampolgári kötelessége az illetékes hatóságnál feljelentést tenni, amennyiben azonban ezeknek az embereknek a becsületét használja fel negatív hangulatkeltésre, akkor úgy gondolom ez az, ami „elszomorító.”
A korábban leírtak alapján a fenti cikk közzétételét kérem, amely megtörténtével a korábbi cikket helyreigazítottnak tekintem.

Onga, 2008. augusztus 21.
Tisztelettel: Zupkó Ferenc
Polgármesteri Hivatal Mûszaki Csoport brigádvezetõ

Szerkesztõi megjegyzés az olvasói levélhez
- Az olvasói véleménynek természetesen teret adunk, akkor is, ha az nem egyezik a szerkesztõségével.
- A dísznövények egy része – korábban sem írtunk valótlant, és most sem mondhatunk mást – gondatlanságból pusztult el. A maradék csemeték gyommentesítését az egyesület tagjai végezték el. A további károk elkerülése érdekében a terület gyomirtós permetezését e sorok írója vállalta magára. A vitatott területen a munkálatokban 12 ember vett részt, akik bizonyítani tudják a károkozás tényét. A gyommentesítéssel kapcsolatos fotók az egyesület honlapján, a www.okeonga.hu honlapon megtekinthetõk.
- E sorok írója a problémát jóval a cikk elõtt jelezte a polgármesternek, a jegyzõnek és a mûszaki csoport vezetõjének.
- Sajnos tárgyak is tûntek el, de meggyõzõdésünk szerint az említett cikkben nem utaltunk és nem sugalltunk bûnösöket (eltérõ bekezdésben írtunk róla), már csak azért sem, mert a tavaly õszi leltárfelvétel óta csak most derült ki, hogy néhány dolog hiányzik. Ha valakinek a cikk utolsó soraival a becsületérzetét mégis megsértettük, attól természetesen elnézést kérünk.

- Takács László szerk. -