Mások írták rólunk!
A múlt havi számunktól kezdve új rovatot indítottunk, melyben olyan nyomtatott vagy elektronikus sajtóból vett cikkekkel szeretnénk megismertetni a tisztelt olvasókat, amelyek Ongáról szólnak, vagy valamilyen módon kötõdnek nagyközségünkhöz. E havi számunkban ismét a HVG szerkesztõségük engedélyét megszerezve egy 2008. június 21-én megjelent, a várossá válásról szóló cikkét tesszük közzé.
Kormányzati városjelöltek
A helységek kalapácsai
Nyolc nagyközségnek javasol városi státust adni a kormányzat, így 307-re emelkedhet a címet birtokló települések száma. A rendszerváltáskor 125 helység rendelkezett az akkor még nehezen megszerezhetõ ranggal.
Július 1-jén egy csapásra 40 ezer fõvel nõhet a városlakók száma Magyarországon, ha a köztársasági elnök jóváhagyja az önkormányzati miniszter elõterjesztését. A Gyurcsány-adminisztráció a HVG információi szerint a fõváros vonzáskörzetében két újabb nagyközségnek, Halászteleknek és Isaszegnek kíván magasabb közigazgatási státust adni. Ugyancsak elõléptetés elõtt áll információink alapján a kelet-magyarországi Rudabánya, a Duna-Tisza közi Hajós, továbbá négy dunántúli falu, Bodajk, Fertõszentmiklós, Pusztaszabolcs és Zamárdi is. Ha a Gyenesei István által javasolt nyolc nagyközség valóban megkapja a magasabb államigazgatási sarzsit, 307-re emelkedik itthon a városi címet birtokló települések száma. A hazai városok csaknem 60 százaléka a rendszerváltás óta szerezte meg az egyre többek által áhított hangzatos címet.
Az 1999. évi XLI. törvény elõírásait követve az idén 23 nagyközség képviselõ-testülete kezdeményezte települése várossá nyilvánítását a kormányzatnál. A pályázatokat ezúttal is egy, az önkormányzati tárca által felkért zsûri bírálta el. Az államfõhöz pár hete felterjesztett miniszteri indítványból a bizottság tagjai azonban nem minden esetben ismerhetnek rá saját korábbi javaslatukra. Igaz, az 1999-es törvény nem kötelezi a testület álláspontjának tiszteletben tartására a tárcavezetõt. A jogszabály kellõ árnyaltsággal úgy fogalmaz, hogy "a miniszter a bizottság javaslatainak figyelembevételével május 31-éig tesz javaslatot a várossá nyilvánításra a köztársasági elnöknek".
A zsûri a 23 pályázó közül az idén végül is öt települést Csákvár, Halásztelek, Isaszeg, Pusztaszabolcs, Zamárdi talált érdemesnek az utóbbi idõben kétségkívül inflálódó városi címre. A szakértõk ezen túl azonban további öt olyan települést is megjelöltek, amelyeknek még elvtelen kompromisszumok nélkül ugyancsak városi rangot lehet adományozni, ha a kormány mindenáron több települést akar elõreléptetni a közigazgatási ranglétrán. A zsûri óvatossága a jelek szerint nem volt indokolatlan. A Gyurcsány-adminisztráció a szakértõk által elsõ körben javasolt öt település helyett végül is a már felsorolt nyolc helységnek kívánja odaítéltetni az államfõvel a magasabb államigazgatási stallumot.
Az önkormányzati miniszter által összeállított listán olyan települések is találhatók, amelyek várossá nyilvánítását a bizottság egyáltalán nem tartotta indokoltnak. A Gúr Nándor MSZP-s képviselõ választókörzetébe tartozó, nagy múltú Rudabánya elõléptetését a zsûri még a második körben sem javasolta, s ugyanez áll a Fejér megyei Bodajkra is, amely Schmidt Ferenc fideszes honatya választókerületébe tartozik. A szakemberek által a legjobb öt pályázó egyikének talált Csákvárt a kormányzat ugyanakkor ismeretlen megfontolásból nem vette fel az államfõ elé terjesztett listára. A 700 millió forintos költségvetésbõl gazdálkodó, ugyancsak Schmidt képviselõ körzetébe tartozó egykori mezõváros pénzügyi pozíciója (tavalyi kalkulációk szerint) egyébként mintegy 15 millió forinttal javult volna a városi cím megszerzése esetén - derült ki a HVG-nek nyilatkozó független polgármester, Giesz János szavaiból.
A városaspiránsok idei versenyfutásának legnagyobb vesztese azonban a Pest megyei Zsámbék lett. Pedig a középkorban kétszer is mezõvárosi rangot kapott település, ahol jelenleg három középiskola mûködik, az összes ez évi pályázó közül a leginkább rászolgált a közigazgatási elõléptetésre - állítja több szakértõ. Az átminõsítés egy jogtechnikai malõr miatt mégis elmarad. A zsámbéki pályázattal állítólag az volt a gond, hogy csak a település képviselõ-testülete s a helyi cigány önkormányzat kérte (illetve támogatta) határozati formában a nagyközség várossá nyilvánítását. A kezdeményezéssel ugyancsak egyetértõ német kisebbség viszont elõször formálisan nem hozott ilyen határozatot - mondta Lovas Lajos Fidesz-KDNP-s polgármester. Mire a kisebbségi önkormányzat az állítólagos mulasztást pótolta, a pályázati határidõ letelt, ezért a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal már nem is terjesztette fel az önkormányzati tárcához a várossá nyilvánítási kérelmet. A Zsámbéknak felrótt mulasztást a polgármester különben ma is vitatja, mondván: a törvény nem rögzíti, hogy a kisebbségi önkormányzatoknak okvetlenül határozatot kell hozniuk az ilyen ügyekben.
A hagyományosan zárt ajtók mögött zajló várossá nyilvánítási eljárás kapcsán furcsa ellentmondás alakult ki tehát az idén. Míg a kormányzat minden különösebb következmény nélkül figyelmen kívül hagyta a demokratikus kontrollt betölteni hivatott zsûri formalizált eljárásban hozott több javaslatát, addig egyes önkormányzatokat apró jogi malõrök miatt is diszkvalifikáltak. Zsámbék mellett a Szabolcs megyei Vaja például ugyancsak procedurális okokból esett ki az idei versengésbõl.
Három éve ilyentájt két olyan nagyközség is tiltakozást jelentett be a Köztársasági Elnöki Hivatalnál, amely annak idején ugyancsak megcélozta a városi jogállást. Kistarcsa és Kemecse vezetõi azt kifogásolták, hogy az akkori Belügyminisztérium több, náluk gyengébb urbanisztikai mutatóval rendelkezõ településnek is meg kívánja adni a magasabb közigazgatási státust, miközben õket valamilyen megfontolásból "kifelejtették" a kormányzati elõterjesztésbõl. Mádl Ferenc köztársasági elnök 2005 nyarán többhetes huzavonát követõen végül csak úgy volt hajlandó aláírni a BM javaslatát, hogy a tárca a két protestáló nagyközséget is felvette a várossá nyilvánítani javasolt települések közé, amelyek száma így 13-ról 15-re emelkedett. A Sándor-palotába az idén információink szerint nem futottak be hasonló észrevételek.
A nyolc városjelölt közül különben három MSZP-s (Isaszeg, Rudabánya, Pusztaszabolcs), három fideszes (Bodajk, Fertõszentmiklós, Zamárdi), egy-egy pedig SZDSZ-es, illetve KDNP-s honatya (Halásztelek, Hajós) választókerületében található.
Forrás: http://hvg.hu/print/200825_KoRMANYZATI_VARoSJELoLTEK_A_helysegek_kalap.aspxyí ill. HVG 2008/25. szám 2008. június 21. 1719. o.
