Szeretem a könyveket
KÖNYVAJÁNLӅ SZERETETTEL!

Aki egy könyvajánlót végig olvas, rossz ember nem lehet!
Az olvasás semmihez nem hasonlítható élményt, szellemi kikapcsolódást, feltöltõdést nyújt. Az idei nyár különösen alkalmas volt az elmélyült, aktív pihenésre, hisz a nagy hõségben, egy hûs szobában valóban felfrissülést jelentett egy jó könyv. De minden évszak alkalmas az olvasásra, szellemi, lelki karbantartásra ajánlom is mindenkinek: kúraszerûen. (Káros mellékhatás bizonyosan nincs.)
Én úgy vagyok a könyvvel, mint Gombóc Artúr a csokoládéval, mindenfajta könyvet szeretek, ahogyan õ mindenfajta csokoládét. Természetesen vannak kedvenceim: imádom a magyar írók mûveit.
Amit most ajánlok nem nemzetközi bestseller, talán nem is „trendi”, de biztos vagyok benne, ha e sorok nyomán felütik Tamási Áron: Hazai tükör címû regényét, maradandó élményben lesz részük. Bizonyára a nyári erdélyi utunk az ihletõje ennek a könyvválasztásnak: tudatosan olvastam sok mindent, ami székely, ami erdélyi.
A Hazai tükör az 1831–52-es esztendõkrõl beszél, 1848-ról szóló történelmi regény: Székelyföld és benne egy székely legény története a szabadságharc idején. (Erre a mûvére kapta meg az író a Kossuth-díjat.)
Hõse Madár Vince, a szabadságharcban részt vett diák, bujdosó magányában írta meg emlékezéseit. Erdély hegyei közé is be-bevilágítanak az európai forradalmak fényei.
Erdély mozdulását írja le Tamási, és amihez õ hozzáért, az mindenben megszépült. Nála minden agyafúrt székelységgé válik, de az õ székelysége maga az ezerarcú emberiség. Tamási mindent látott, ami látható volt a való világban, de mindenre a nehéz munkával dolgozó emberek vélekedése szerint válaszolt.
A regény nyelvezete, szóhasználata andalító, humora szórakoztató, elgondolkodtató. Tamási Áron és a székely ember jól tudta, hogy magától még a mennyei segítség sem jön el, ha mi magunk nem teszünk okosan a saját érdekünkben.
„A csend a földtõl az égig ér, a jövendõ pedig a tavasszal együtt alszik a hó alatt.”- kezdi Tamási a regényt. S mert a világon minden változik, és minden marad, legfeljebb a neve más: adjon erõt az élhetõbb jövõ reménye Önöknek is, mint a Havasok között bujdosó Madár Vincének.
Szeretettel ajánlom!

- K. B. Á. -