Onga gazdasági programjából

A település önkormányzati képviselõ-testülete az idén fogadta el Onga gazdasági programját, melybõl a községünkre vonatkozó helyzetelemzést – mostani számunkban – és a jövõbeli terveket fogjuk folytatásokban közre adni. (A teljes program a község honlapján tekinthetõ meg.)

Helyzetelemzés


1. A település földrajzi elhelyezkedése, adottsága, rövid történeti áttekintés

Onga Magyarország ÉK-i részén Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól 8 km-re keletre található. A település a Bükk és a Zempléni-hegység, illetve a Sajó és a Hernád folyók közé ékelõdik, kettészeli a Bársonyos-patak, északi határainál a Vadász-patak ömlik a Hernádba. A falut körülölelik a különbözõ idõkben megnyitott bányatavak, melyek közül a legismertebbek a község keleti határánál találhatóak, számuk a kavicskitermelés következtében emelkedik.

Onga az õskortól lakott település, jelentõsek a faluban talált bronzkori régészeti leletek. A község elsõ név szerinti említése 1222-bõl ered. A törökök 1588-ban felégették a falut, de a lakosok hamarosan újraépítették. A török elleni felszabadító háború, majd a Rákóczi-szabadságharc küzdelmei Ongát sem kímélték. A falu azonban átvészelte a nehéz idõszakokat. A XVIII. század már lassú fejlõdést hozott a község életében. Az 1750-es években református betelepülõk érkeztek Ongára. A lakosok fõleg a sókereskedelembõl és állattenyésztésbõl éltek. A falu legismertebb földesúri családja a Darvas család volt. A nagy magyar történelmi személyek közül megfordult itt II. Rákóczi Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály és Görgey Artúr is.

A XIX. század második felétõl Onga a megye legdinamikusabban fejlõdõ települései közé tartozott. Megépült a vasút, javultak az életkörülmények, jobb lett a közegészségügyi helyzet, új utcák, utak épültek. Miskolc közelsége, gazdasági fejlõdése kedvezõ hatással volt Ongára. A község lakosai a XX. század elsõ felében még a mezõgazdaságból éltek, majd nõtt az iparban dolgozók száma. A II. világháború után a növekedés felgyorsult. 1950-ben az addig önálló Ócsanálost Ongához csatolták. Utca és házhely kijelölésekkel az 1960-as években, majd az 1980-as évek végén nõtt a betelepülések száma, építkezések kezdõdtek. Többek között megépült az új iskola, óvodák, orvosi rendelõk, a kultúrház, a tanácsháza, valamint a könyvtár. Mára már kiépült a vezetékes ivóvíz-, a szennyvíz-, a gáz-, a telefon-, a kábeltévé-hálózat, korszerûsítették a közvilágítást, a sportpályát, a község intézményeit, portalanították a község minden útját. A község elõnyös földrajzi fekvése, a jó megközelítési lehetõségek, a község nyugodt légköre, kiegyensúlyozottsága következtében a település lakosságszáma dinamikus ütemben nõ, Onga népességszáma 2006. január 1-jén 4956 fõ volt.

2. Fõbb demográfiai jellemzõk

Születések, halálozások számának alakulása

- folytatjuk -