Iskolai partner és elégedettség mérés

Megkérdeztük partnereinket!
A Görgey Artúr Általános és Alapfokú Mûvészeti Iskolában fontosnak tartjuk partnereink, azaz a településen élõ gyerekek, szülõk, intézmények, lakosok, és persze dolgozóink igényeinek és elvárásainak feltárását és reális kielégítését. Iskolánk ezért 2001-2003 között kiépítette minõségbiztosítási rendszerét. Ez a COMENIUS I. partnerközpontú minõségbiztosítási rendszer. Ennek keretén belül már háromszor kértük ki partnereink véleményét: 2001, 2002 és 2004 õszén. A kapott eredmények alapján módosítottuk pedagógiai programunkat, fejlesztettük iskolánkat. Az elõzõ felmérésnek hatására elindítottuk az emelt szintû nyelvoktatást, fokozott figyelmet fordítottunk az informatikaoktatásra és a felzárkóztatásra.
A Minõségirányítási Program része a Pedagógiai Programnak, ezek intézményünk mûködését meghatározó alapdokumentumok. Idézet a MIP-bõl: „Arra törekszünk, hogy a környék iskolái között kivívott elõkelõ helyünket öregbítsük. A társadalmi igények szem elõtt tartása mellett elsõsorban a gyerekek életkori sajátosságainak, adottságainak és érdeklõdésének megfelelõ szakmai, pedagógiai munka megvalósítására törekszünk. Célunk, hogy szilárd alapmûveltséget, biztos alapkészségeket nyújtsunk tanulóinknak, biztosítva számukra a képességeiknek megfelelõ továbbhaladást.”
Az Intézményi Minõségirányítási Programban megfogalmaztuk azt is, hogy kétévenként kérdezzük meg partnereinket (tanárokat, diákokat, szülõket, munkatársainkat és külsõ partnereinket), mondják el õszintén véleményüket munkánkról. Ezt tettük most is. Ugyanazokat a kérdõíveket használtuk, mint az elõzõ években. Hogy miért? Mert így tudjuk csak összehasonlítani a mostani véleményeket az elõzõ három méréssel.
Tehát a 2006–2007-es tanévben is elvégeztük az immár hagyományos partneri elégedettség- és elégedetlenség-felmérést.
- Minden negyedik elsõs tanulóval interjút készítettek a tanító nénik (22 fõ).
- A másodiktól nyolcadik évfolyamig minden negyedik tanuló töltött ki kérdõívet (108 fõ).
- A szülõk 20%-a kapott kérdõívet (minden ötödik tanuló szülei, 103 fõ). Sajnos csak 75 érkezett vissza.
- Valamennyi pedagógus és technikai dolgozó lehetõséget kapott az iskola értékelésére.
- Külsõ partnereinknél a legfontosabb 15 intézményt, személyt kerestük meg.
A beérkezett kérdõíveket az értékelõ csoport tagjai dolgozták fel. Az eredményeket összesítettük, elemeztük, összevetettük az elõzõ felmérések anyagával, és a tavaszi nevelési értekezleten a tantestülettel is átbeszéltük, értékeltük.
A partneri elégedettség- és elégedetlenség-felmérés legfontosabb eredményeit községünk lakóival is szeretnénk ismertetni az alábbiakban.
A megkérdezettek ötfokú skálán értékelték az iskolai munkát a következõ területeken:
1. A globális elégedettség partnereink körében jónak mondható, jelentõsen nem változott az utóbbi években. A diákok és a szülõk körében valamelyest emelkedett a 2004-hez képest, a pedagógusok értékeltek a legszigorúbban, mint azt majd több területen is láthatjuk.

2. A tárgyi környezettel való elégedettség nem változott a legutóbbi felméréshez képest. Ebben a témakörben az osztálytermek rendjére, tisztaságára, a tárgyi felszereltségre, az iskola környezetének rendjére, biztonságára kérdeztünk rá. Bár az utóbbi két évben a felújított iskolaépület és környezete jelentõs fejlõdést mutat, ez nem érzékelhetõ a partnerek értékelésében.


3. Az iskola pedagógusaival elégedettek a szülõk és különösen a tanulók. Szakmailag felkészültnek, emberségesnek, igazságosnak tartják a nevelõket. A nevelõtestület magas igényszintjére és szigorú önkritikájára vall az, ahogyan önmagunkat értékeltük, hiszen ez a legalacsonyabb elégedettségmutató.

4. Községi szintû és iskolai rendezvényeinkre, a tanításon kívüli programjainkra valamennyien büszkék vagyunk. A hagyományõrzés fõ értékeink közé tartozik. Pedagógusok, tanulók és szülõk egyaránt színvonalasnak, jól szervezettnek, igényesnek és hangulatosnak látja ezeket a rendezvényeket. Ebben az egy kérdéskörben adtak egyedül magasabb osztályzatot a nevelõk, mint a diákok és a szülõk, nyilván azért, mert mi látjuk legjobban, mennyi munka van egy-egy mûsor mögött, és mi tudjuk leginkább összehasonlítani más iskolák programjaival a rendezvényeinket. Az eltérõ képességû tanulók közül a vélemények szerint a versenyzõ tanulók felkészítésével elégedettebbek a megkérdezettek. (Véleményüket igazolja a számos versenyeredmény.) A felzárkóztató foglalkozások kínálatával és eredményességével kapcsolatban többen adnak hangot elégedetlenségüknek. Elsõsorban a szülõk várnak többet az iskolától a lemaradó gyerekek segítése terén, ugyanakkor a szülõk egy része ellenzi az iskolaotthonos oktatást, amely a legeredményesebb módszer a lemorzsolódás megakadályozásában.

6. A fejlesztõ munkánkkal leginkább a tanulók elégedettek (4,47%), de náluk is alacsony értéket mutat a fegyelmi helyzet és a diákok önfegyelmének fejlesztése. Ezen a téren ítélik meg a diákok, a szülõk és a tanárok a legegyformábban a helyzetet, itt mutatkozik meg a legáltalánosabban a viszonylagos elégedetlenség. Ugyanakkor a pedagógusok véleménye ebben a kérdésben erõsebb szórást mutat, egy részük nagyon elégedett az iskolai fegyelemmel, míg mások nagyon elégedetlenek.
7. A terhelést (érdekes módon) a szülõk érzik a legnagyobbnak (3,75). Túlterheltnek érzik a gyermekeiket, magasnak találják a követelményeket. A vélemények azonban nagy szórást mutatnak (nyilván az évfolyamoktól és egyéni képességektõl is függnek), ugyanúgy mint a gyerekek esetében. Nyilván szerepe van ebben az immár három évfolyamon mûködõ iskolaotthonos oktatásnak, ahol napi nyolc órában az iskolában tartózkodnak a gyerekek. A tanárok viszont reálisnak tartják a terhelést, a követelményeket pedig az átlagtól csak kicsit magasabbnak. Érdekes adat, hogy a pedagógusok közel nyolcvan százaléka szerint a tanulók többsége napi egy óránál kevesebbet tanul otthon.
A nyitott kérdésre sok elgondolkodtató választ kaptunk. Ezeket érdemes egyenként is mérlegre tenni, hiszen mindegyiknek „üzenet” értéke van: dicséret, bírálat vagy elmarasztalás. Rendkívül sok területrõl alkottak (sokszor ellentétes véleményt) a megkérdezettek. Az általános összegzés alapján azt mondhatjuk, hogy legtöbben az iskola versenyeredményeivel (fõleg a sport terén) a legelégedettebbek, de az iskola hagyományainak ápolását is a sokan helyeslik. A diákok részérõl a legtöbb elismerést a nevelõk, a tanulási, foglalkozási lehetõségek és az iskolai programok kapták. A szülõk körében sokan elégedettek a mûvészeti oktatással, a nyelv- és informatikaoktatással is, amelyek az elõzõ felmérésekben még negatívumként szerepeltek.
A legtöbb kritika az iskola tárgyi feltételeit érte, különösen a tornaterem és az öltözõk szûkösségét, az úszásoktatás megoldatlanságát említették partnereink. Az étkeztetés kényelmesebbé, kulturáltabbá tételét is sokan igénylik. Szülõk, nevelõk, de legnagyobb arányban a tanulók (!) szeretnék, ha a fegyelmi helyzetet a renitens tanulók szigorúbb büntetésével javítanánk.
Reméljük, felmérésünk most is hozzájárul ahhoz, hogy olyan iskolát mûködtessünk, amellyel minden érdekelt elégedett lehet.

- Poroszkainé Urszin Márta -