AZ ÓVODÁBÓL JELENTJÜK
Március Böjtmás hava
Január elõl jár, a nyomán február, március szántó-vetõ
Március elsõ hete: szülõi értekezletek
A tavaszi szülõi értekezleteink irányában nagy az érdeklõdés, hiszen a nagycsoportosok iskolaérettsége a központi téma. Az óvodáskor végére a belsõ érés, a családi és óvodai nevelés eredményeként el kell érniük az iskolai munkához, élethez szükséges fejlettségi szintet. Ennek kritériumaival szeretnénk megismertetni Önöket, akik nem jártasak a témában, de szeretnének betekintést nyerni.
Az iskolára való alkalmasság testi, értelmi és szociális érettséget egyaránt megkövetel.
1. Az életkornak megfelelõ testi fejlettséghez hozzátartoznak: az elsõ alakváltozás és a megváltozott testarányok; mozgásszervek és izmok fejlettsége; megfelelõ teherbíró képesség; egyensúlyérzék és a szem-kéz koordináltsága; testrészek ill. azok funkcióinak, védelmének ismerete; egészségügyi és higiénés szokások ismerete és alkalmazása, és testi szükségletek kielégítésének szándékos irányítása.
2. Értelmi képességeik megfelelõ volta több területbõl tevõdik össze, de mindenek elõtt el kell sajátítaniuk a tanuláshoz szükséges alapismereteket. Kialakul a megbízható emlékezet, érzékelésük, észlelésük még tovább fejlõdik. Lényeglátó gondolkodásukban a rész-egész viszonyának felismerése és az ok-okozati összefüggések meglátása kiemelkedõ jelentõségû.
Anyanyelvi és beszédfejlettség terén az alábbi követelményeknek kell eleget tenniük: tisztán, érthetõen kommunikáljanak; gondolataikat képesek legyenek szavakba önteni; rövid történeteket, tartalmat szándékosan fel tudjanak idézni; feltett kérdésekre értelmesen, lényegre törõen reagáljanak.
Évvégére tisztában legyenek: a geometriai ábrákkal, formákkal; a mennyiségek közötti összefüggésekkel; matematikai mûveletekkel; párosítással, sorbarendezéssel; különbözõ tulajdonságok szerinti csoportosítással.
Vizualitás szempontjából rendelkezzenek: megfelelõ kézügyességgel és fejlett ábrázolóképességgel; fantáziadús képzelõerõvel; különbözõ írószerek, anyagok és technikák helyes alkalmazásával.
A természeti és társadalmi környezetrõl is alapvetõ tájékozottságot kell, hogy szerezzenek: önmagukról és családjukról; közvetlen környezetükrõl és szûkebb lakóhelyükrõl; a környezetükben élõ állatokról és növényekrõl, azok gondozásáról és védelmérõl; napszakokról és évszakokról; az idõjárás és öltözködés összefüggéseirõl, térbeni és idõbeli tájékozódásról.
3. A gyermek szociális érettségét jelzi: kialakult feladattartása és feladattudata; önálló munkavégzése és kitartása; szándékos és tartós figyelme, önbizalma és önbecsülése, mások iránti tisztelettudása és empátiája; szabálytudata és konfliktusmentes problémamegoldó képessége.
Mindez lehet, hogy nagyon bonyolultan hangzik, de a közösségi évek és az összehangolt nevelés, szülõ és óvoda között meghozza az eredményt. Nagyon fontos, hogy minden szülõ felismerje, hogy gyermekének 3 éves kortól óvodában a helye. A megfelelõ végeredmény elérésének a feltétele a rendszeres és folyamatos óvodába járás. Tehát az egészségesen fejlõdõ gyermek az óvodáskor végére készen áll az iskolai életre. Azt, hogy alkalmas-e rá, azt iskolaérettségi vizsgálatok alapján mi óvodapedagógusok véleményezzük. Kivételes helyzetekben a Felsõzsolcai Pedagógiai Szakszolgáltató Központ segítségét kérjük. Általános és elfogadott vélemény, hogy akkor menjen a gyermek iskolába, amikor az számára a legkedvezõbb. Feladatunk, hogy segítsük az életnek nekiinduló kisgyermek zökkenõmentes beilleszkedését, hogy egy kiegyensúlyozott ifjú váljék belõle.
Március 8. Nõnap
Régi kedves hagyományunk, hogy a leendõ férfiak saját kezûleg készített emléktárgyakkal köszöntik a számukra kedves kislányokat, hölgyeket. Ezen a napon a fiúk kézmûveskednek, és a legkülönbfélék technikákkal készült virágmotívumokkal díszített ajándékokat adnak át ünnepélyes keretek között a kiválasztottaknak. Öröm nézni, ahogy a legnagyobb komolysággal végzik a feladatot, próbálván eltitkolni a lányok kíváncsiskodó tekintetei elöl azt.
Megtettük az elsõ lépést afelé, hogy megalapozzuk azt a fajta tisztelettudó magatartást, amellyel a késõbbiekben a nõk felé fordulhatnak. Természetesen az úriemberség megszerzéséhez szükség van a környezetükben élõ felnõtt férfiak által mutatott jó példákra.
Március 1314. Megemlékezések március 15-e tiszteletére
Március hónapról nem csak azt tanítjuk, hogy szántó-vetõ, hanem azt is, hogy meghozza a tavaszt, a jó idõt, a fákon a rügyeket és az elsõ virágokat. A közismert mondás szerint is: Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget. Megszokott, hogy március idusán a virágba borult aranyesõ bokrok mellett a trikolor színei dominálnak településünk utcáin.
Amennyire a gyerekek érdeklõdése engedte, meséltünk nekik szegény jobbágyokról, keserves sorsukról, a földesurak igazságtalan bánásmódjáról és arról, hogy ki volt Petõfi Sándor és Kossuth Lajos. Az egyszerû beszélgetések mellé segítségül hívtuk Móra Ferenc: Kevély Kereki és Benedek Elek: A piros bugyelláris címû elbeszéléseit.
Március 15-e tiszteletére koszorúkkal, kabátokra tûzött kokárdákkal és saját kezûleg készített kis zászlókkal a falu fõterére sétáltunk. A szabadságharcosok emléktáblájánál közösen felidéztük a nemzeti dal elsõ versszakát, és elénekeltük a Kossuth Lajos azt izente
kezdetû régi népdalt.
Azt gondolom, büszkék lehetünk arra, hogy minden óvodás tudja, a magyar nép a nemzeti színû zászlóval ünnepel. Abban pedig reménykedjünk, hogy majdan õk viseljék büszkén magyarságukat.
Március 22. A víz világnapja
Életünknek egyik létfontosságú eleme a víz, hiszen ha belegondolunk, hogy egy napig nélküle kellene lennünk, rájövünk mennyire értékes. Azonban nem csak rólunk, emberekrõl van szó, hanem az élõlények bármely fajtái is csak ideig-óráig képesek meglenni nélküle.
A mindennapos vízhasználatunkhoz tartozik az ivóvíz fogyasztása, a fõzéshez történõ felhasználása, és a tisztálkodásban játszott szerepe. Bár a víz mennyiség kifogyhatatlannak tûnik a földön, mégis takarékoskodnunk kell vele. Megtanítjuk a gyerekekkel, hogy ne hagyják fölöslegesen elfolyni a csapvizet, megtanítjuk, hogyan lehet spórolni fogmosáskor és máskor.
Felidéztük kinek milyen emléke van arról, hogy a vízzel, a vízen milyen sportokat lehet ûzni, és ezek mennyire hasznosak: úszás, csónakázás, búvárkodás, horgászat stb. Az a tapasztalat, hogy mi emberek nem vigyázunk eléggé a tengerek, folyók, tavak tisztaságára és az állatviláguk fennmaradására sem. Egy gyerek önmagában nem tudja megoldani a problémát. Segítségünkkel azonban fontos feladatként tûzheti maga elé a vizek tisztaságának megõrzését és akkor már sokat tettünk ez ügyben. Nem dobjuk el a szemetet ill. a már eldobottakat összeszedjük, és akkor megmenthetjük egy-egy vízi állat életét. Mi pl. úgy próbáltunk haléletet menteni, hogy a tópart egy szakaszát megtisztítottuk a szeméttõl. Természetesen a higiéniai elõírásokat betartva kesztyûkkel felfegyverkezve. Örömmel tapasztaltuk, hogy minimális szeméttel találkozunk és reméljük, hogy a szezonális idényben sem lesz több a tópart környékén. A siralmas képet azonban a Bársonyos-patak partja mutatta, ajánljuk figyelmébe mindenkinek. Mi óvodások a balesetveszély miatt tehetetlenek vagyunk, de sok fiatalember összefogásával meg kellene mentenünk a patak élõvilágát is.
A továbbiakban a csoportszoba falai között végeztünk kísérleteket:
1. Élõsarok egyik virágától megvontuk a vizet és a vízhiány miatt elhervadt, elvesztette színét, élénkségét. Elpusztulását nem szerettük volna végig nézni ezért meglocsoltuk. Ennek hatására hamarosan újjá éledt és eredeti szépségében pompázott.
2. Két egyforma tálkába azonos mennyiségû vizet öntöttünk. Egyiket a fûtõtestre helyeztük, a másikat mélyhûtõbe tettük. Megpróbáltuk elõre kikövetkeztetni, hogy mi fog történni velük. A hõ hatására az egyikbõl párologni kezdett a víz, a másikba megfagyott az alacsony hõmérsékleten. A számunkra végtelen egyszerûnek tûnõ dolgok a gyerekek számára érdekesnek tûntek.
3. Áttetszõ üvegpohárba vízmintákat tettünk csapvízbõl, tóvízbõl és a Bársonyos vizébõl. A tó vizének tisztasága szemmel láthatólag megfelelõ volt. Ezek után biztos kitalálták, hogy a Bársonyos vize mutatkozott a legszennyezettebbnek.
4. Érdekességképpen megismerkedtünk a víz tulajdonságaival: áttetszõ, folyékony stb. Megfigyeltük, hogyan viselkednek a különbözõ anyagokból készült tárgyak a vízben. A gyerekek arcán meglepetés tükrözõdött, amikor a látszólag nehéz fakocka fennmaradt a víz felszínén.
Mindezek mellett büszkék vagyunk akváriumunkra, amellyel egy kis természetet varázsoltunk csoportszobánkba. A gyerekek nap, mint nap részt vesznek a halak etetésében, ha szükséges a víz tisztításában is.
A víz világnapján végzett kísérletek a fontos feladatok, a célirányos beszélgetések során új ismeretekre tettek szert a gyerekek ill. a már meglévõ ismereteiket bõvítették és rögzítették. Mindenképpen hasznosan telt el a nap!
Áprilisi elõrejelzés: Húsvét; Bemutatkozik az óvoda; a Föld világnapja.
- Péli Edit -
