Egészségmegõrzõ rovat
Egészségmegõrzõ rovatunkban hónapról-hónapra közzéteszünk az olvasók, a helyi lakosok érdeklõdésére számot tartó, az egészségmegõrzéssel kapcsolatos cikkeket. Célunk, hogy a mai, egyre egészségtelenebb világunkban a magunk módján felhívjuk a figyelmet néhány megelõzhetõ, kis odafigyeléssel kezelhetõ problémára. A cikksorozatot Gál Lászlóné védõnõ szerkeszti, írja.
Könnyû kifogások
Manapság a túlsúlyos emberek közül sokan azzal mentik fel magukat a fogyókúra kínkeserve alól, hogy tulajdonképpen nem is annyira kövérek, hanem inkább nehéz a csontozatuk. Tény, hogy az emberek között is léteznek eltérések a csontváz tekintetében, az összsúlyban azonban ennek nincs különösebb jelentõsége!
Különösen nehéz csontozatom van hallhatják az orvosok gyakorta a kifogást, amikor szóvá teszik pácienseiknek a túlsúlyukat. Tény, hogy az emberi testben található csontok mennyisége esetenként különbözõ. Így például Európában a férfiak mintegy 5 százalékának van egy plusz bordája! Japánban ez az arány 7 százalék, az eszkimóknál 16. Ezen túlmenõen a csontok súlyában is mutatkozhat eltérés. TUDTA? A teljes csonttömeg, azaz a testben található összes csont együttes súlya átlagban a teljes testsúlynak mindössze 10 százaléka. Kivételes esetekben a teljes csonttömeg az átlagsúlytól maximum 4 kg-mal térhet el pozitív vagy negatív irányban, így a nehéz és a könnyû csontozattal rendelkezõk testsúlyában maximum 8 kg eltérés lehet.
Minél sûrûbb a csonttömeg, annál nehezebb a csontozat, és annál jobbak a kilátások arra, hogy valaki idõsebb korában is egészséges csontozattal rendelkezzen. Ennek elsõrendû feltétele az, hogy elegendõ mennyiségû kalciumot tejet, tejtermékeket fogyasszunk. A rendszeres mozgás is jótékony hatású a csontképzõdésre, késleltetheti és lassíthatja a késõbbi csontleépülést.
Azért, hogy idõsebb korunkban is stabil, egészséges csontozattal rendelkezzünk, a megelõzést már akkor meg kell kezdenünk, amikor csontjaink még a felépülési fázisukban vannak. Ezzel kapcsolatban egy egyetemi hallgatók körében végzett vizsgálat kimutatta, hogy a speciálisan összeállított, kalciumban gazdag étrendet követõen megvizsgált hallgatók csontsûrûsége jelentõs mértékben emelkedett!
Térjünk vissza azonban a súlyfelesleg problémájához! A megszokott képlet szerint az ideális testsúlyt úgy számoljuk ki, hogy a centiméterben kifejezett testmagasságunkból levonunk százat. Tehát ez egy 180 centiméter magas férfi esetében 80 kg lenne. Jelentõs mértékû túlsúlyról akkor beszélhetünk, ha a testsúly eléri vagy meghaladja ezen normaértéket, plusz annak 20 százalékát, tehát példánk szerint a 96 kilót.
Tehát nem a csontok a bûnösök akkor, ha valaki túlsúlyos. Ha a normától való lehetõ legnagyobb mértékû súlyeltérést is feltételezzük, akkor ez csak maximum 4 kiló többletet jelent. A fennmaradó 12 kiló felesleges zsír.
Testtartásunk, mozgásunk alapvetõ meghatározója csontrendszerünk épsége, ezen belül is gerincoszlopunk egészsége! Gerincünk többfajta szövetbõl, elsõsorban csontokból, porcból, valamint az ezeket összekötõ ízületekbõl és szalagokból áll. Csontjai a csigolyák, amelyek a különbözõ szakaszokon más-más felépítésûek, ennek megfelelõen eltérõ mozgásterjedelemre képesek. A legnagyobb terjedelmû mozgásra az elsõ 2 nyakcsigolyánk képes, míg a keresztcsonti szakasz csigolyái össze is csontosodnak, így ezek egymáshoz képest nem mozdulnak el.
Gerincünket más specialitás is jellemzi, nevezetesen a porckorongok. Ezek a rostos gyûrûk 2 csigolya között helyezkednek el. Szerepük alapvetõ a gerinc mûködése szempontjából. A gerincoszlop biztosítja a felegyenesedett testtartást: az egyes csigolyákra és a gerincre mint egységre is nagy súly nehezedik. Ez pedig igen rövid idõn belül a csigolyák kopásához, fájdalomhoz, gyulladáshoz, hosszú távon mozgásképtelenséghez vezetne. Nos, ennek megelõzésére szolgálnak a porckorongok, melyek rugalmas párnaként biztosítják a gerinc rugózását, különösen megterheléskor.
Amennyiben a gerincet terhelés éri, a porckorongok összenyomódnak. Szerencsés esetben ez az összenyomódás egyenletes, ám sajnos ez ritkán valósul meg. Életünk során számos stressz, baleset, tartós egyoldalú terhelés éri gerincoszlopunkat, ami a csigolyákat kimozdítja természetes helyzetükbõl. Fontos! A csigolyák kimozdult helyzetükbõl nem mindig képesek visszaállni az eredeti pozícióba, ekkor pedig lassan elkezdõdik az a folyamat, amely a porckorongok elöregedéséhez, orvosi szóval degenerációjához vezet.
A külsõ, meggyengült rostok között a belsõ kocsonyás anyag lassan elõboltosul. Ezt nevezzük porckorongsérvnek. A kiboltosulás mértéke különbözõ lehet, legrosszabb esetben a külsõ gyûrû átszakad, és a belsõ kocsonyás anyag elfolyik belõle. A kiboltosulás akár vissza is húzódhat, például tehermentesítés hatására. Ilyenkor hosszabb-rövidebb idõre a tünetek is megszûnnek. Porckorongsérv elméletileg a gerinc bármely szakaszán kialakulhat, mégis vannak kiemelt területek. Ilyenek a nyaki és a deréktáji, lumbális szakaszok. Ráadásul a tartós, egyoldalú megterhelés is ide vezet. Ilyenkor ugyanis a csigolyák egymáshoz képest elcsúsznak. Súlyos terhek emelése, cipelése is igen nagy pluszterhet ró a gerincoszlopra, különösen az ágyéki szakaszra. A problémát sokszor a súlyfelesleg is fokozza, hiszen ez is ugyanúgy megterheli a gerincet.
Attól függõen, hol alakul ki a sérv, illetve milyen fokú, a tünetek is nagyon változatosak lehetnek, az enyhétõl egészen a súlyos mozgáskorlátozottságig vagy akár bénulással járó tünetegyüttesig.
Sajnos az orvostudomány a kialakult sérvvel nem sokat tud kezdeni. A fájdalmat képes csillapítani, illetve az ennek következtében kialakult izommerevséget oldani gyógyszeresen, vagy a kialakult gyulladást és fájdalmat oldják helyileg adott izomlazító és érzéstelenítõ injekcióval. A további kezelést a fizikoterápia jelenti, amikor általában ultrahangos kezelést és iontoforézist végeznek. Ez utóbbival szintén gyógyszereket juttatnak az érintett területre. Végsõ megoldásként a mûtét is szóba kerülhet.
A porckorongsérv szempontjából is a legfontosabb a megelõzés. Ennek érdekében a legfontosabb hátizmaink karbantartása, az izmok különösen a mély hátizmok erõsítése, rendszeres nyújtása és átmozgatása. Amennyiben már problémánk van, úgy a gyógytorna, az úszás, és a célzott hátizomtorna segít megelõzni a további romlást. A helyes tartás is sokat segít a csigolyákra nehezedõ nyomás egyenletességének fenntartásában. Nemhiába mondogatták annak idején szüleink, nagyszüleink, hogy: Húzd ki magad, fiam!, sõt, még korábbi idõkben a seprûnyelet is odakötötték a lányok hátához, hogy szép, egyenes tartásuk legyen. Hasonlóan jó hatással van gerincünkre a jóga is, ami nyújtja a görcsös izmokat, ezáltal ellazítja õket, megnyújtja a szalagokat, így fokozódik a gerincoszlop hajlékonysága, rugalmassága is. Sokat segít gerincünkön egy viszonylag új módszer, ami Pilates néven vált ismertté világszerte. A módszer gerinckímélõ módon elsõsorban a testközép izmainak hasizmok, hátizmok megerõsítésére szolgál.
Életünk egy részét ágyban töltjük, nem mindegy min, és miben alszunk. Ha jó minõségû és megfelelõ keménységû matracot használunk, nemcsak álmunk lesz mélyebb és nyugodtabb, de gerincünknek is sokat segítünk. A legfontosabb kritérium a megfelelõ alátámasztás!
Az sem mindegy, hogyan kelünk fel fekvõ helyzetünkbõl. Életkortól és panasztól függetlenül érdemes áttérni a gerinckímélõ megoldásra: oldalunkra fordulva, kezünkkel feltolva felsõtestünket üljünk fel az ágyban, ahelyett, hogy hasizom-erõsítõ tornamutatványokkal kísérleteznénk!
Igaz, ezzel önmagában nem tudjuk megelõzni a sérv kialakulását, ám azzal már igen, ha a megfelelõ étrenddel testsúlyunkat kordában tartjuk. Akut fájdalmak esetén a savanykás gyümölcsök fogyasztása segít csökkenteni a fájdalmat. (Természetesen csak kiegészítésrõl van szó, nem egyedüli terápiáról.)
Paprikapakolás: a fájdalmas területre helyezzünk fel 12 felszeletelt csípõs paprikát!
Alkoholos borogatás: hajtogassunk össze egy törülközõt, nedvesítsük meg meleg vízzel, majd öntsünk rá kevés pálinkát! A felesleges folyadékot csavarjuk ki, majd a kendõt tegyük a fájdalmas területre! A tetejére tegyünk egy darab nejlont, majd még egy meleg, száraz törülközõt! Rögzítsük a borogatást, majd feküdjünk le 23 órára!
(Ideál életmódmagazin nyomán 2005. június)
- szerk.: Gál Lászlóné -
