KÖRNYEZETTUDAT OLDAL - az Ökotárs Alapítvány támogatásával

 

Hogyan komposztáljunk?

(A múlt havi számban megjelent cikk folytatása.)

 

Alulra laza szálas hulladékot tegyünk, erre kb. 20 cm vastag réteget. Szórjunk rá néhány lapát földet, majd újra rétegezzük rá a szerves anyagokat. A legkedvezőbb keverési arány: háztartási hulladék 60%, kerti hulladékok 40%. Az aprított, kevert szerves hulladékot így rétegezzük a komposztra, amíg el nem éri az 1 m-es magasságot. Ez a méret a legalkalmasabb arra, hogy a komposztot lezárjuk és az új komposzt-halmot készítsünk. A lezáráshoz néhány cm vastag földet, száraz füvet vagy lombot használunk. Időnként meglocsoljuk, hogy ne száradjon ki. Ha komposzthalmunk fölött muslincák kezdenek el körözni, annak oka a komposztban lévő gyümölcs cukortartalma. Ilyenkor célszerű kőport teríteni a halom tetejére. Lehetőleg félárnyékos, sík területen komposztáljunk. A hulladék összetételétől függően 3-4 hónap után talajjavításra alkalmas anyagot nyerhetünk, 6―8 hónap után pedig közvetlenül talajként felhasználható, érett komposztot állíthatunk elő.

Fontos követelmény:

- A finom anyagokat durva szerkezetűvel, a nedveset szárazzal, a zöldet barnával kell keverni!

- Tartsuk nedvesen a komposztot!

- Gyorsíthatjuk az érlelést, ha 6―12 hetente átrakjuk a komposztot! Ezzel átlevegőztetjük, fellazítjuk az anyagokat és a külső réteg belülre kerül.

- A fű nyiradékát, mielőtt a komposztra tennénk, rostos, durva anyaggal (pl.: szalma, ágnyesedék) kell elkeverni, hogy ne kezdjen el rothadni!

- Ne szórjunk a komposztra nagy mennyiségű azonos anyagot, mindig keverjük össze a különböző komponenseket!

Aprítás:

A komposztálandó hulladékot 5 cm-nél nem nagyobb darabokra kell aprítani. Az apróra összevágott ágakat (aprítógép, metszőolló, ásó segítségével) mulcsozásra is felhasználhatjuk, azaz közvetlenül a kerti ágyásokra is teríthetjük. A mulcsozás segítségével a talaj kevésbé szárad ki, ritkábban kell öntözni; elnyomjuk a gyomokat, feleslegessé válik a mechanikai talajművelés; a földbe gyorsabban bejutnak a tápanyagok, javul a talaj szerkezete.

A komposzt érettségének megállapítása:

A komposzt érettségét tulajdonképpen a felhasználási terület határozza meg. Mulcsozásra például a 3―4 hetes, az intenzív lebomlási szakaszon túljutott komposzt tökéletesen alkalmas. Ha azonban a komposztot palántanevelésre, vagy igényes kultúrák virágföldjében helyezzük el, akkor a komposztnak teljesen kiérettnek, földszerűnek kell lennie, nehogy kiégést, vagy gyökérkárosodást okozzon. Komposztunk tehát akkor érett, ha szaga az erdei földre emlékeztet, színe sötétbarna vagy fekete és szerkezete morzsalékos. A Zsázsa-teszt egy nagyon egyszerű módja annak, hogy eldöntsük a komposztunkról, hogy érett-e. Zsázsa maggal behintjük az általunk érettnek vélt komposzthalmot, ha a zsázsa egy hét múlva kikel és a növénykék egészségesek, biztosak lehetünk abban, hogy komposztunk megfelelően érett.

Mire használhatjuk a komposztot?

A komposztot minden növények alá kerülő földhöz lehet keverni. Felhasználhatjuk kertben talajjavításra, fólia alatti termesztéshez, virágkiültetéshez, zöldségágyásokhoz, fák telepítésekor az ültetőgödörbe helyezve. A lakásban virágcserepekbe, balkonládákba.

Adalék- és segédanyagoknak.

Dúsító anyagok:

Adalékanyagokkal lehet növelni a komposzt tápanyagtartalmát, például: a helyes szén/nitrogén arány elérése érdekében műtrágya adagolása. Valójában erre nincs szükség, mert a komposztálandó anyagok helyes összeválogatásakor a megfelelő dúsítást el lehet érni.

Töltő vagy kiegyenlítő anyagok:

A sok szerves- és kevés ásványi anyag miatt van rá szükség. Agyagot tartalmazó talajokkal, bentonittal, alginittal tudjuk a kedvezőbb ásványi anyag tartalmat biztosítani a komposztban.

Serkentőanyagok:

A komposztálás folyamatát gyorsítják, segítik a mikroorganizmusok elszaporodását. Erre nagyon alkalmas a komposztba rétegesen szórt talaj, érett komposzt vagy szerves trágya.

Stabilizáló anyagok:

Megakadályozzák az anyagveszteséget, és elősegítik a humuszkolloidok kialakulását, ugyanakkor megkötik a kellemetlen szagokat. Ilyenek a kőporok, pl.: zeolit, riolittufa és bentonit.

Takaróanyagok:

Megelőzik a kiszáradást, nitrogénveszteséget, és segítik a melegképződést. E célra nagyon megfelelő a szalma, lomb, vékony földréteg vagy zsákvászon. Mindig ügyeljünk arra, hogy olyan anyaggal takarjuk le a halmot, ami biztosítja a levegő szabad áramlását, így kellemetlen szagok sem keletkezhetnek.

Meszezés:

Akkor van rá szükség, amikor túl sok zöld anyag (levágott fű) került a komposztba és a levegőztetés nem biztosított. Egy köbméter komposzthoz szükség van 2 kg mészporra vagy 1 kg égetett mészre, illetve 2-3 kg fahamut is használhatunk. Bármelyiket alkalmazzuk, őrölt, porított formában kell a komposzthoz keverni.

Oltópreparátumok, starterkultúrák:

Különböző baktériumokból és gombákból álló készítmények. Céljuk a komposzt érésének meggyorsítása és a humuszképződés elősegítése. Ezekre nincs feltétlenül szükség, ha helyesen komposztálunk, mert ezek az élőlények a természetben és a mi komposztunkban is megtalálhatóak.

Milyen módon komposztáljunk?

A kerti hulladékok komposztálása nem igényel különösebb technikai hátteret. Egyetlen gép van, amelyet célszerű beszerezni vagy otthon barkácsolni, egy hulladékaprítót, amely segítségével az ágak és gallyak felapríthatóak.

A komposztkésztésnek kiskerti méretekben két megoldása lehetséges: a silókomposztálás és a prizmakomposztálás. A komposztsilók (komposztládák és komposzttartályok stb.) számtalan változata ismert, de házilag is könnyen elkészíthetőek A következőkre kell figyelmet fordítani:

- a levegőellátás oldalról biztosított legyen,

- alulról perforált legyen vagy a siló aljára laza anyagokat kell tenni (pl. rőzse),

- megfelelő méretű legyen

- a silót árnyékos és jól megközelíthető helyre kell tenni,

- a naponta keletkező hulladékokkal folyamatosan kell feltölteni,

- a feltöltéskor ügyelni kell a rétegezésre.

A silók előnye, hogy kicsi a helyigényük és környékük könnyen rendben tartható. Hátrányuk, hogy könnyen elmaradhat a komposzt átforgatása. Ennél a műveletnél a siló egyik oldalát szét kell szedni.

A komposztprizma lehet trapéz vagy háromszög keresztmetszetű. Előnye, hogy könnyen hozzáférhető, könnyebb az átforgatás, mint a silónál, és a siló előállítási vagy beszerzési költségei megtakaríthatók. Hátrányai, hogy nagyobb a helyigénye, környékét nehezebb rendben tartani, valamint a háziállatok (pl. kutya) széttúrhatják. A komposzt összerakása után (amikor a siló megtelik, vagy a prizma eléri a megfelelő méretet) kezdődnek az átforgatások. A kerti komposztokat általában 4-6 hetente kell átforgatni, így a komposzt kb. 3 hónap alatt készül el.

Az átforgatáskor a következőkre kell ügyelni:

- az első átforgatás után már nem szabad friss anyagot a komposzthoz adni,

- átforgatáskor a nedvességet folyamatosan ellenőrizzük, ha kell, nedvesítjük, ha nedves száraz anyaggal keverjük össze,

- az új prizmát mindig a lehető leglazábban rakjuk össze,

- az átforgatás során az összerakáskor kialakított rétegeket össze kell keverni.

Lehet átforgatás nélkül is komposztot készíteni, de így az érés lényegesen lassabb lesz (kb. egy évig tart). A végtermék földszerű lesz és a minősége nem éri el a többször átforgatott komposztét. Ha az eljárási szabályokat betartjuk, a komposztáláskor az egészségre, vagy a környezetre káros anyagok nem keletkeznek. A jól irányított érés során a kórokozók, a kártevők és a gyommagvak elpusztulnak.

Egyedül vagy közösen?

A kertes házak lakóinak legegyszerűbb, ha saját kertjükben komposztálnak. Viszont azok, akiknek ez nem adatott meg még mindig van egy lehetőségük, komposztáljanak közösen! Csak a szomszédokat kell megnyerni a nemes cél érdekében, egy területet kijelölni a komposzthalom számára, és találni egy megbízható embert, aki szívén viseli GOMBÁK sorsát.

(Folytatjuk.)

 

- pépé -

ÖN IS TUDATLAN?!